Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)
440 Ábrás védjegyek hasonlósága. 21.§.e; és 1895 : XLI. t.-cz. 3. 8. 1890 : vörös nyil hiánya a túlnyomó hasonlóságokkal szemben tekintetbe z,nem jöhet s az ugyanazonos összbenyomást egyáltalán nem képes ezen e térés gyöngíteni. Az egymással szemben álló védjegyek hasonlósága oly nagj^fokú, hogy itt szándékos megtévesztésre számító utánzás esete kétségtelenül fennforog. Ha az R. czéget nyilvánvaló utánzási szándék nem vezette volna, akkor módjában állott volna más elrendezéssel más színekben és más alakokkal hüvelyeit megjelölni. Ezen nagyfokú és czélzatosnak megállapított hasonlóság a törlés kimondását teszi indokolttá. A H. féle 7251. sz. dobozvédjegy a szinhatásos, több jelenetet ábrázoló védjegyek köréhez tartozik. A belajstromozott védjegy rajzából egységes benyomást nem nyer a szemlélő, mert a védjegyen látható különféle alakok közt kapcsolat és összefüggés nincsen és ilyen nem is képzelhető. Alkalmasint abban leli ez magyarázatát, hogy a védjegy alkalmazása nem egy felületen történik, hanem a védjegy a hüvelyeket tartalmazó doboz három oldalára, a felsőre és a két mellékoldalra ragasztatik ; a felső rész az, mely a vevő előtt leginkább feltárul. Már pedig ezen védjegy felső középrészéből az' emlékezetben visszamaradnak, egy kék-piros pajzs török betűkkel, alatta a felírás felvételére rendelt sötétvöiös, a védjegy középrészének egész szélességét elfoglaló arabeszkszerű szallag, továbbá ugyancsak a középrész egész szélességét kitöltő várszerű építmény kék színezetben és kék alapon. A várszerű építményt harántosan szeli egy török átirás. Egészen lent egy fehér hely szöveg felvételére. A két oldalán pálmafák és egy keleti ifjú alak látható. A középen és a háttérben a nap sugarai árasztanak világosságot. Az ábrák és rajzbeli mozzanatok e sokaságában a főbenyomás marad vissza a középrészen lévő ábrákból, mi annál is érthetőbb, mert a doboz ezen része lép leginkább a vevő előtt előtérbe s mert nagyobb egyediség van ezen a középen lévő ábrázolatokban. Az B.-féle 8190. sz. védjegy teljesen azonos nagyságú. A szemlélő előtt elsősorban feltűnő középrész ugyanazon elrendezésben ugyanazon ábrákat tünteti fel, mint a H.-féle. A kék-piros pajzs török betűkkel, a felírás felvételére rendelt, a középrész egész szélességén áthúzódó arabeszkszerű szallag, a várszerű Ö A