Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Ábrás védjegyek hasonlósága. 441 építmény kék alapon, a várszerű építményt harántosan szelő vörös 1890: átírás, egészen lent a felírás felvételére szánt üres hely. a közép-n- *--cz részből vett hasonlósági mozzanatok, a H.-féle védjegy analóg áb-21'.^ ráival azonos benyomást idéznek elo. Igg5 . Rokonjellegű a külső védjegykeret is. Az egész védjegyben XLI. össze-vissza előforduló többrendbeli szin és színárnyalat összehatása t.-cz. mindkét védjegynél azonos. Az eltérések a két védjeg}7 között a 3. §• következők : A felírás az egyiken »Janina«, a másikon »Habana'<. Az oldalrészeken levő alakok és ábrák különbözők ; az egyikben pálmafák vannak, a másikban pálmalevelek. A H.-féle védjegy középrészének alapja a napsugarak által előidézett aranyszín, míg az R.-félén a megfelelő részen nagyobb felületben a sárga szin van alkalmazva. A H.-féle védjegy végül egy nagy középmezőre és két kisebb oldalmezőre való vonalak által elhatárolt tagozatot mutat, mely nincsen ugyan keresztülvive az R.-féle védjegynél, de itt is az oldalábrák elhelyezése, tekintettel a czímke alkalmazási módjára, ugyanazon tagozat benyomását kelti. Ezen összehasonlítás eredménye az, hogy a leglényegesebb és az emlékezetben leginkább visszamaradó részek a védjegy zavaros és rendszertelen rajzbeli tartalmánál fogva az összbenyomás keltésére kevésbé alkalmas H.-féle védjegyből át lettek véve az R.-félébe, még pedig ama részek, melyeket az előlapon való elhelyezésük miatt a vevő elsősorban fog észrevenni. Elrendezésük módja is át lett véve. A pajzs, a felírást tartalmazó szallag, a kékszínű várszerű építmény, a harántosan irt piros török betűk, az egészen lent lévő szöveg felvételére rendelt üres keret — eltekintve úgyszólván teljes azonosságuktól —• R.-nél egészen oly sorrendben vannak elhelyezve, mint a korábbi H.-féle védjegyben. Minthogy sarkalatos védjegyjogi elv. hogy nem az eltéréseket, hanem a hasonlóságokat kell figyelembe venni, s minthogy a felsorolt hasonlóságok a közönséges vevő tévedésbeejtése szempontjából fontosak, azon következtetésre kell jönni, hogy az R.-féle dobozvédjegy objektív értelemben a H.-féle dobozvédjegybe ütközik és ez utóbbihoz annyira hasonló, hog}^ fentartása nem lenne indokolt. Ezen feltétlen hasonlóság azonban csakis a H.-féle 7251. sz. dobozvédjegyre áll, a H.-féle fekete nyomásban lajstromozott 4866. sz. doboz véd jegyre nézve ez a hasonlóság természetszerűleg nem oly nagyfokú, azonban az alant említendő egyéb mozzanatok tekintetbe vételével a hasonlóság még s megállapítható De még ha a lentebb vázolt eltérések jelentősebbek lennének is és ha a hasonlóságok mellett jobban előtérbe nyomulnának is, még akkor sem nyújtanának konkrét esetben támpontot az R.-féle dobozvédjegy fentartására, mert más fontos védjegyjogi elvek az ellen szólnak.