Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

18 A védjegyjog alanya. Ezekhez képest a törvényes előfeltételek fenforgása esetén akadályokba nem ütközhetik, hogy gazda, mező- vagy erdőgazdasági stb. üzeme részére is védjegyet szerezhessen, ha pl. helyhatósági (községi) bizonyítványnyal igazolja foglalkozását illetve vállalatának létezését. (1907. április hó 1.) 2. Kereskedelemügyi Minister: Gyógyszerészek isnyerhetnek a gyógyszertáraikból eredő árúk (gyógyszerek) megjelölésére védjegyjogot, mert a védjegytörvény (1890. évi II. t.-cz.) 1. §-ának helyes értelmezése szerint nemcsak az iparos, hanem a termelő és kereskedő is nyerhet termeivényei és kereskedelmi forgalomra szánt árúi megjelölésére védjegyjogot. Mivel pedig a gyógyszerész a magyar bírói gyakorlat szerint kereskedőnek tekintetik, ki saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerűleg foglalkozik, ennélfogva az a körülmény, hogy a földm., ipar és keresk. ministeriumnak 1886. évi 28315. sz. rendelete értelmében a gyógyszerész iparosnak nem tekinthető, nem képez a gyógyszerészszel szemben a védjegyjog megszerzése tekintetében akadályt. (1904. július 17. 175/904. sz.) Kollektív védjegyek. 3. Kereskedelemügyi Minister: Előterjesztéséreértesítem a kamarát, hogy a közös, rendszerint valamely vidék vagy földrajzi hely termelői közös érdekeinek védelmére hivatott ú. n. kollektív védjegyek intézménye a jelen törvény keretében meg nem valósítható. Tudvalevőleg a kollektív védjegyek intézményének szüksége Európaszerte elismertetett és az ügyet az iparjogok nemzetközi védelmére alakult Unióbeli államok konferencziája is tárgyalta, sőt a magyar védjegytörvények módosítását czélba vett előadói tör vény javaslati tervezet is (39214/901. K. M.) fölvetette. Mindenesetre a kollektív védjegyek kérdése a védjegytörvények revíziója alkalmával szintén rendezendő lesz. (1905. október 27.. 627/905. sz.) A kereskedelmi forgalomra szánt készítmények és árúk fogalma. Az osztálysorsjegyek a kereskedelmi forgalomra szánt készítményeknek és árúknak nem tekinthetők és azok megjelölésére védjegy nem lajstromozható. 4. Kereskedelemügyi Minister: Az osztálysorsjegyek megjelölésére belajstromozott bpesti 8986—87. sz. védjegyeket különös figyelemmel az 1890. évi II. t.-cz. 1. §-ára, mely a védjegyek rendeltetését meghatározza, a lajstromozásból kizárnom kellett.