Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)
A kereskedelmi forgalomra szánt készítmények és árúk fogalma. 19 Ugyanis elbírálás tárgyává kellett tennem, vájjon a sorsjegyek, ,89°: nevezetesen pedig az osztály sors jegyek az idézett §. szerinti keres-",t,"cz kedelmi forgalomra szánt készítményeknek vagy árúknak tekint- ^' hetők-e. Kiindulva abból, hogy a védjegytörvény czélzata az, hogy a termelő terményeit akár feldolgozva, akár feldolgozatlanul, az iparos iparczikkeit, a kereskedő pedig, a ki a termelő és fogyasztó közötti kapcsolatot létesíti, árúit ismertető jellel elláthassa, hogy azok a forgalomban megkülönböztethetővé tétessenek, nyilvánvaló, hogy a törvény csak az olyan dolgoknak a megjelölését czélozza a kizárólagos használati jog védelme mellett, a melyek többek által meg nem határozott mennyiségben termeltetvén vagy előállíttatván, a forgalomban mint konkurrens elemek jelentkeznek, vagyis, a melyek rokontulajdonaiknál fogva külön külső megjelölés nélkül a különböző eredet daczára egymással felcserélhetők, de nem czélozza az olyan dolgoknak védj egy gyei való megjelölését s ennélfogva a védjegyjog engedélyezését sem, a melyeknél s a hol a felcserélés veszélye az illető dolgok különleges voltánál fogva kizártnak tekinthető. Az osztály sors játékot szabályozó 1897. évi VII. t.-cz. világosan kifejezi, hogy az osztály sors játék rendezésének joga, mely a számsorsjáték helyébe lép, a kir. kincstárt illető kizárólagos jog, a mely haszonbér ellenében bizonyos időtartamra magánvállalatra átruházható. A kir. kincstárral szerződött vállalat igazgatósága által kiadott kezelési szabályok szerint ezen osztály sors játék tervszerűen 110.000 sorsjegyből áll, melyek az 1-től—110.000-ig menő számok egyikével vannak ellátva. Ezek szerint a jelen esetben nem a szabad termelés egyik termel vényéről, hanem egy átruházott s kizárólagos jog alapján kibocsátott oly értékpapírról lévén szó, a mely úgy mennyiségileg, mint minőségileg szorosan meghatározva van, azzal — a mennyiben az a tágabb értelemben vett árúk közé is soroztatnék — mint egyés ugyanazon helyből eredő, a maga nemében egyedül álló árúfajjal más hasonló árúfaj már azon oknál fogva sem konkurrálhat, mert a kizárólagos jog ily verseny lehetőségét, a magyar osztály sors jegynek törvényben gyökerező s minden egyes számon feltüntetett neve pedig annak minden más elnevezésű sorsjegygyei való felcserélésének veszélyét kizárja. Ha végül tekintetbe vétetik, hogy az egyes sorsjegyek másmás számmal vannak ellátva s ezáltal egymástól megkülönböztethetővé téve, nem szenvedhet kétséget, hogy a szóban forgó védjegyekhez árúként bejelentett sorsjegyek a törvény 1. §-a alatt értett árúk vagy készítmények fogalma alá nem vonhatók, minélfogva azokra védjegyoltalmat sem lehet engedélyezni. 2*
