Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

376 A védjegylajstromozás alakiságai. 1890: árúcsoporton belül az árúneveket betül rendben feltünteti ; több l.t.-cz. védjegynek ugyanazon vállalat részére és ugyanazon árúkra egyidő, ' ben történő bejelentése esetén, az első védjegyhez az árú jegyzéknek 14 §§ Példánya, minden további védjegyhez annak öt példánya csatolandó. A hat árúcsoport, melyekbe az összes árúk sorozandók, a következők : ]) I. Fémek, fémárúk, szerszámok, műszerek és gépek ; II. Kő-, agyag- és üvegárúk ; III. Fa-, szalma-, papir-, csont-, gummi- és bőrárúk ; IV. Fonalak, szövetek, ruházati és pipereczikkek ; V Élelmiszerek, italok és mezőgazdasági termékek ; VI. Kémiai termékek 2. §. Külföldi vállalat részére külföldön már lajstromozott védjegynek bejelentése esetén a többi (a törvény 13. és 32. §-ai szerint megkívántató) lajstromozási kellékeken és a jelen utasítás első §-a szerint megkívánt árújegyzéken felül azon árújegyzéknek egy másolati példánya is csaltolandó, a mely a külföldön történt lajstromozásnak alapjául szolgált. Ezen másolati árújegyzékben foglalt egyes árúkat folyósorszámmal kell ellátni és a jelen rendelet első §-a szarinti árújegyzékben foglalt minden egyes árúnevet jobbról, zárójel közt, a külföldi árújegyzék szerint a megillető sorszámmal kell megjelölni.2) [Ha a külföldi vállalat védjegyét először Bécsben jelenti be, akkor ugyanezen védjegynek Budapesten későbben történő bejelentéséhez csatolandó 1. §. szerinti árújegyzéknek az egyes árúcsoportokon belül felsorolt árúk sorrendjét illetőleg a bécsi bejelentéshez becsatolt árújegyzékkel megegyezőknek kell lennie és a fentebb elrendelt sorszámjelzést is magában kell foglalnia.] 3. §. A védjegy bejelentése alkalmával bemutatandó klisének a védjegy képével egyeznie kell. E klisé ne legyen magasabb 23 milliméternél ; elfogadandó azonban az olyan klisé is, melynek magassága 24 millimétert tesz. A klisé hossza és szélessége ne tegyen ki többet 65 milliméternél ; kivételes esetekben azonban, ha a védjegykép tisztasága megkivánja, nagyobbméretű klisék is elfogadhatók, de semmiesetre sem olyanok, melyeknek hossza vagy szélessége 130 milliméternél nagyobb.3) A klisé alapzata prizmaalakú legyen. A védjegypéldányokon felül a klisének egy lenyomata is csatolandó, a végett, hogy megállapítható legyen, vájjon a klisé a védjegy képével megegyezik-e. 3. §. Jelen rendelet 1907. évi január hó 1-én lép hatályba. (1906 deczember 21-én.) 1) V. ö. 197/1907. sz. Iv. M. R. 1. 380. old. 2) V. ö. K. M. 1011/1910. 1. 392. old. 3) V. ö. Melléklet a 88302/1905. II. sz. K. M. R,-hez 1. 1. 375. old.