Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Idegen czégek, nevek stb. használata. 245 Germoni név jogos használatáuak igazolására, illetőleg a mennyiben 1890 : ezt nem tenné, töröljem a védjegyet, mert a Constant Germoni név jogosulatlan használata a védjegytörvény 3. §. 4. pontjába ütközik. ^' §' Itt csak homályosan, de pótbeadványában már kétségtelenül ' p' arra a jogalapra helyezkedik folyamodó, hogy a Constant Germoni név jogosulatlan használata a fogyasztóközönség megtévesztésére alkalmas és ezért az a védjegytörvény 3. §. 4. pontjába ütközik. Annak elbírálásánál, vájjon egy név használata önmagában véve, ha az semmi különös tulajdonságára az árunak, mint pl. gyógyhatás, titkos előállítási mód stb. nem utal, megtévesztő-e, irreleváns lévén, vájjon jogosult-e a használat vagy sem, mert a megtévesztés akkor is fenforoghat^ha ez jogosult, mint azt folyamodó maga is elismeri, minden egyéb szempont, nevezetesen a jogosultság vagy jogosulatlanság szempontjának figyelmen kivül hagyásával egyedül az döntendő el, vájjon a kérdéses védjegy a Constant Germoni név felvétele által megtévesztő-e ? A védjegytörvény 3. §. 4.^pontja értelmében a lajstromozásból való kizáráshoz, illetőleg a törléshez nemcsak az kell, hogy a védjegy egy-egy alkatrésze a valóságnak meg ne feleljen, hanem kumulative az is, hogy az a fogyasztóközönség megtévesztésére alkalmas legyen. Kiindulva már most abból, hogy a Constant Germoni név egy fiktiv név és így a védj egy gyei kapcsolatban csakugyan a valóságnak meg nem felel, meg kell állapítani, hogy önmagában véve épen úgy, mint bármely más névnek védjegyalkatrészként önmagá-