Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

238 Az árú származására vonatkozó valótlan adatok. 1890: hatóságok magatartása nem felel meg mindig a törvény követelméI. t.-cz. nyeinek és hogy ez is hozzájárul annak az eredménynek az élőidé' 9* zéséhez, hogy a közönség valótlan jelzések használata által az árú származása tekintetében gyakran félrevezettetik : a tisztességtelen verseny ellen irányuló védekezésnek hatályosabbá és egyöntetűbbé tétele czéljából szükségesnek tartom az iparhatóságoknak mint a tisztességtelen verseny elleni védekezés legfontosabb szerveinek és az itt figyelembe jövő igen fontos hazai közgazdasági érdekek leghivatottabb őreinek figyelmét következőkre felhivni. Az ipartörvény 58. §-a, mely szerint »Egy iparos vagy kereskedő sem használhat czégén, nyomtatványain, vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat, melyek a tényleges üzleti viszonynak vagy a valóságnak meg nem felelnek«, kiterjed azokra az esetekre is, melyekben külföldi származású árúk bizonyos jelzők, jelvények felhasználásával vagy hamis adatoknak közlésével hazaiak gyanánt tüntettettek fel. Kiterjed nevezetesen e szakasz tilalma arra, hogy ily félrevezetésre alkalmas jelzők, jelvények és adatok a czégen, czégtáblán, nyomtatványokon, üzleti leveleken, körleveleken, az árú burkolatán, a hirdetésekben és pedig akár a kitett árúkon vagy árúmintákon alkalmazott feliratokon, árjegyzékekben, akár falragaszokon, akár pedig újság vagy élőszóval való hirdetésekben, sőt magán az árún sem alkalmaztassanak. Mert habár a törvény a czég nyomtatvány, hirdetmény mellett magát az árút kifejezetten nem említi is, a törvény czélzata kétségtelenül az, hogy valótlan adatokkal a közönség egyáltalán ne legyen megtéveszthető, már pedig az árún magán alkalmazott megtévesztő jelzők stb. megjelölt hatása még fokozottabb mérvű, mintha az ilyen megjelölés például a czímkén vagy a göngyölésen foglaltatik. A mi továbbá az idézett törvényszakasz : »jelzők, jelvények, adatok« szavainak értelmezését illeti, e tekintetben a következők tartandók szem előtt : »Jelzők« alatt a fenforgó kérdés szempontjából oly szavak értendők, melyek alkalmasak arra, hogy az árú származása tekintetében alapot nyújtsanak bizonyos, a valóságnak meg nem felelő feltevésre, hitre, vélelemre. Ilyenek gyanánt pedig nemcsak az oly szavak tekintendők, melyek egyenesen hangsúlyozzák az illető czégnek vagy árúnak belföldi minőségét, illetőleg származását, minők pl. : »honi ipar«, »magyar ipar«, »honi gyártmány« stb., hanem az olyanok is, melyek a hazai földrajzból, történetből, mondavilágtanból, politikai és népéletből ismeretes, onnan kölcsönzött fogalmakra utalnak ; minők pl. : »Hungária«, »Pannonia«, »Széchenyi«, »honvéd«, »Emke«, »magyar korona«, »alföldi«, »matyók«, »palócz«, »kurucz« stb. kifejezések. >>Jelvényeké alatt az itt szóbanforgó szempontból a »jelzők<«