Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

192 Szabadjelzések. 1890: ezen szóra az arra jogosult védjegyjogot ne nyerhessen. (1911 január <'-t.-cz.26. 1036/1910. sz.) 3. §. 3. p „Brunol." 386. Kereskedelemügyi Minister: A zágrábi 312. számú »Brunol« szóvédjegy törlését elrendelem, mert ezen szó a Brúnóiéin « szónak mindenki által első pillanatra felismerhető megrövidített alakja s így magának az e néven közismert árúnak megjelölését az 1890 : II. t.-cz. 3. §. 3. pontja, illetve az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-a értelmében be nem lajstromozható. (1909 június 14. 566/909.) „Chartreuse" likőrárúkra szabadjelzés. Valamely árujegynek folytonos, rendszeres és zavartalan általános használata annak szabadjelzéssé való átalakulását vonhatja maga után. 387. Kereskedelemügyi Minister: A Compagnie Fermiére de la Grandé Chartreuse párisi czég által a bpesti kamaránál 1907. évi július hó 15-én 16304. sz. alatt likőr és higiénikus termékekre lajstromozott »Chartreuse« szóvédjegytől az oltalmat az 1890. évi II. t.-cz. 3. §. 3. pontja, illetve ugyanazon törvény 3. §. 4. pontja alapján megvonom. Mielőtt a Compagnie Fermiére de la Grandé Chartreuse czég által a kamaránál bejelentett »Chartreuse« szóvédjegy központi lajstromozását elrendeltem volna, valamennyi kereskedelmi és iparkamarát meghallgattam arra nézve, hogy a Chartreuse szó nem képez-e Magyarországon oly szabad árújelzést, melynek egy termelő részére kizárólagos joggal való lefoglalása az 1890. évi II. t.-cz. 3. §. 3. pontja alapján meg nem engedhető. A kereskedelmi és iparkamarák véleményes jelentésük megtétele előtt az érdekelt forgalmi körök szakvéleményét kérték ki, s ennek alapján jelentésüket a budapesti kamara kivételével oly irányban tették meg, hogy a Chartreuse szó likőrárúkra vonatkoztatva ezen szónak évtizedekre visszanyúló szabad és zavartalan használata következtében, elvesztette individualizáló jellegét s a fogyasztó közönség jelenleg Chartreuse alatt nem a karthausi barátok által előállított likőrt, hanem általában egy oly likőrfajt ért, melynek ize és zamatja a nevezett barátok által készített likőr izével és zamatjával többé-kevésbbé azonos. A kamarák jelentése szerint a Chartreuse szónak ezen forgalmi jelentősége már nem új keletű, hanem már az 1896. évet megelőző, tehát oly időből való, mikor a karthausi barátoknak, kik ezen likőrt először hozták forgalomba, Magyarországon letett védjegyük még érvényben volt, a miből egyes kamarák arra a következtetésre jutnak, hogy a Chartreuse szónak mások általi használata ellen a nevezett barátok sem tiltakoztak. A beérkezett szakvélemények, a kamarák jelentése és a meg-