Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Szabadjelzések. 193 ejtett nyomozás alapján a következő tényállás állapíttatott meg : 1890: A Chartreuse elnevezést likőrárúkra először a La Grandé Chartreuse- fez­ben székelt karthausi barátok használták és pedig Magyarországon 3' §* az 1886. évi február 20-án 1309. sz. alatt letett védjegy formájában, ' P' mely a Grand Chartreuse szavakból, s egy körből kiemelkedő kereszt köré csoportosított 7 csillagból állt. Ezen védjegynek az oltalmi ideje 1896 február 20-án lejárt, s mivel a védjegytulajdonos annak megújítását nem kérte, 1896 február 20-án töröltetett. Ezen védjegy oltalmának megszűnése idején, sőt a hozzám beterjesztett szak­vélemények túlnyomó többsége szerint már az oltalmi idő tartama alatt is hazai likőrgyárosaink majd mindenike készített és hozott rendszeresen forgalomba Chartreuse elnevezés alatt egy oly specziális izű likőrt, mely a karthausi barátok likőrjének izéhez hasonló, a mely eljárás ellen nevezett barátok nem tiltakoztak, és pedig való­színűleg azért, mert az általuk gyártott likőr a fentebb leirt csil­lagos és keresztes ábra által az egyszerűen Chartreusenek nevezett honi készítményektől megkülönböztetve volt, s az összetévesztést kizárta. A hazai Chartreuse nevezetű likőrkészítményeknek ezen foly­tonos és zavartalan, rendszeres forgalomba hozatala oda vezetett, hogy nemcsak az érdekelt forgalmi körök, hanem a fogyasztó közön­ség széles rétegeiben is egy oly felfogás vert gyökeret, mely a Char­treuse szóval az árúnak minőségét, s az illető likőrnek specziális izét jelölte meg, tehát mintegy bizonyos árúnemnek általánosan szokásos megjelölése volt használatos, míg a karthausi barátok ké­szítményét továbbra is a már körülirt ábrás védjegyről ismerte meg. A Chartreuse szónak ezen szabadjelzéssé való átalakulási folyamata tehát végeredményében oda vezetett, hogy ezen elnevezés mint egy specziális izű, zöld vagy sárga színű likőrfajnak általánosan szo­kásos megjelölése terjedt el, s a mennyiben a fogyasztó a karthausi barátok által gyártott likőrt kívánta beszerezni, a minőségjelzővé és szabadj egy gyé vált Chartreuse szón túlmenőleg a nevezett bará­toknak jelenleg lajstromozatlanul használt árú jegyére kellett súlyt helyeznie, avagy más oly támpontot keresni, melyről az eredeti gyártmányt felismerhette, mert a Chartreuse szó fogalmának most vázolt redukálódása következtében ezen elnevezés nem jelentette többé egy termelőnek árúit, hanem csak egy oly, az árú minőségére utaló s szabadjelzésként használt adatot, melylyel a specziális izekkel bíró likőrfajok közül egy bizonyos zamatú likőr közelebbről meg­határozható, miként az más elnevezésekkel is, pl. Sherry, Brandy, Allasch stb. szavakkal történik. Ezen az alapon tehát a Chartreuse szónak szabadjelzési voltát annál is inkább megállapítani kellett, mert a La Grandé Chartreuse kolostornak védjegye 1896 február 20-án megszűnvén, a Chartreuse szónak szabadjelzéssé való átala­Dr. Szász János: Védjegyjogi Döntvényíár. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom