Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

188 Szabadjelzések. 1890: forog, mert panaszlott az öt megillető védjegyjogról sem kifejezetten, I. t.-cz. sem hallgatólagosan le nem mondott, a panaszok mint alaptalanok ^ §• elutasítandók voltak. o. p. Az 1895. XLI. t.-cz. 6. §-a alapján a panaszosokat a panaszlottnak okozott költségek megfizetésében mint perveszteseket marasztalni kellett, az egyetemlegesség megállapítására vonatkozó kérelem azonban jogalap hiányában teljesíthető nem volt. (1911 január 6. 1052/1910. sz.) „Babbit" csapágyiémre szabadjelzés. 383. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 13281. sz. »Babbit« szóvédjegyet mint olyant, mely a csapágyfémek jelzésére a forgalomban általánosan használatos, törlendőnek találtam. (1907 június 22. 586/1907.) „Bénédictine" likőrökre nem szabadjelzés. Valamely individuális erejű árujegy csak az esetben válhatik szabid jelzéssé, ba az illető árú megjelölésére már régibb idő óta úgy használtatik, hogy az árú nevét pótolja. Valamely árújegynek harmadik személyek által való jogtalan használata annak individualitását még akkor sem szünteti meg, ha az árújegy ez által bizonyos körökben az árú nevének tekintetik is. 384. Kereskedelemügyi Minister: Z. J. és társai budapesti likőrgyáros czéget és érdektársai panaszosokat a Société anonyme de la Distillerie de la liqueur Bénédictine de l'Abbaye de Fécamp fécampi czég részére a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1896. évi június 10-én 4063. sz. alatt belajstromozott bénédictine« szóvédjegy törlésére irányuló keresetükkel elutasítom. Panaszosok keresetükben a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1896. évi június hó 10-én 4063. sz. alatt belajstromozott »Bénédictine« szóvédjegy törlésének elrendelését kérték az 1890. évi II. t.-cz. 3-ik §-ának 3. pontja alapján azért, mert azt állítják, hogy 1863. évben — tehát már akkor, mikor panaszlott Bénédictine elnevezésű likőrárúját forgalomba hozta, egy troppaui gyár ug}rancsak »Benedictiner« név alatt a franczia gyártmányhoz hasonló likőrárút hozott forgalomba és hogy már a 60-as évek első felében több más osztrák gyáros is állított elő »Bénédictine« nevű likőrt, a melyet a troppaui czég már 1868-ban, több belföldi czég pedig a 70-es évek elején a fécampi gyártmánynak Legrand A. által 1864-t 3n adott külső sajátszerű kiállításában vitt a piaczra s hogy ily körülmények között a »Bénédictine« elnevezés úgy Magyarországon, mint Ausztriában, már évtizedek óta, nem a franczia gyártmány, hanem általában egy bizonyos szinű és izű likőr megjelölésére szolgált és így az a panaszlott czég likőrjére semmiféle individuális vonatkozással nem bírván, az mint a forgalomban egy bizonyos árúnemnek megjelölé-