Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

184 Szabadjelzések. Ugyanis a törölni kért védjegy ábrás védjegy, az mint ilyen a J-maga egészében, az összeállítása által létesült összbenyomás szerint bírálandó el és így részesül oltalomban is, annak egyes alkotórészei magukban véve önállóan oltalom alatt nem állanak, nem is nyert arra mint külön és önálló alkotórészre a védjegytulajdonos jogi oltalmat, a miért is bármely ábrás védjegybe bizonyos árúnemek elnevezésére általánosan használt és a forgalomban szokásos kifejezések is felvehetők a nélkül, hogy ez a védjegy törlésére okul szolgálhatna, másrészt a nélkül, hogy ezen mindenki által szabadon használható árújelzésre a védjegytulajdonos kizárólagos jogot nyerhetne. Felperesnek a Budapest székesfővárosával kötött és bemutatott szerződéséből világosan kiderül, hogy a bérlett kút vizét, ha annak árjegyzékszerinti árát lefizeti, bárki tetszés szerint, így korlátlan mennyiségben veheti úgy ipari, mint magánhasználatra. Ha tehát alperes czég a kérdéses kútból vásárolt vizzel kereskedik, ha az onnan továbbadásra és így ipari czélra vásárolt vizet szénsavval telítve az élvezetre alkalmasabbá, kellemesebbé téve, »Artézi forrásvíz« jelzéssel hozza forgalomba, vállalatát pedig »Artézi forrásvizvállalat«-nak nevezi, nem használ valótlan és a közönséget megtévesztő jelzést, mert azt felperes maga sem állította perirataiban sehol, hogy az alperes által ilyen felírással és jelzéssel forgalomba hozott árúk nem artézi forrás vizéből valók lennének és így megtévesztők volnának. Minthogy pedig ezen alperesi kombinált védjegyben a használt felírások még abban a részben sem tartalmaznak valótlan adatot, hogy ezen vizet alperes szénsavval telíti, mert alperes ezáltal a természetes szénsavas ásványvízzel ellentétben a közönség figyelmeztetésére mintegy kiemeli, hogy a vizbe mesterséges úton viszi be a pezsgést előidéző szénsavat, szóval, hogy az nem természetes szénsavas ásványos viz, ugyanazért a felperest e tekintetben emelt törlésre irányuló keresetével el kellett utasítani. Az a tény is, hogy alperes ábrás védjegyének egyik alkotó részét, a mely esetleg a közönség megtévesztésére szolgál, önként, még mielőtt a védj egy törlési keresetet kapta volna: töröltette, — azt igazolja, hogy alperes védjegyében maga részéről sem akar olyan adatot tűrni, a mely az esetleges megtévesztésekre alkalmul szolgálhat. (1908. évi áprili hó 29-én. 208/1908.) „Aspirin" gyógyszerekre nem szabadjelzés. Gyógyszerek védjegyeinek megítélésénél az orvos és gyógyszerész és nem a nagyközönség felfogása az irányadó. A szabadjelzésre való átalakulás feltételei : a jogos és jóhiszemű általános használat. 382. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 18973. sz. védjegy törlése iránt beadott panaszokat elutasítom, s a védjegyet hatályában fenntartom.