Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)
178 Az árú rendeltetését jelző szavak. „Postás-gyújtó", „Tengerész-gyujtó" nem jelzik az árú rendeltetését. 372. Kereskedelemügyi Minister : A budapesti 19214. sz. védjegy a »Postás-gyujtó«, a 19215. sz. védjegy pedig a »Tengerész-gyujtó« szóból áll. A védjegyek indítványozott törlése nem rendeltetik el, mert ezen védjegyek kizárólag az árú rendeltetését jelző szavakból állóknak nem tekinthetők. Irányadó lévén a védjegyek értelme tekintetében a fogyasztóközönség fölfogása s minthogy megállapítható, hogy ezen jelzésekben általában az illető társadalmi osztály iránti tiszteletet vagy az azzal való összeköttetést látják s egyáltalán olyan értelmet ezen szavaknak, mintha az árú a tengerészek vagy a postások használatára volna rendelve, nem tulajdonítanak, mert mindenki tisztában van azzal, hogy ezen társadalmi osztályok foglalkozásuknál fogva valamely különleges gyufa használatára utalva nincsenek, tehát ilyen irányú utalásnak értelme sem volna. (906/1910. sz.) „Szivargyujtó" az árú rendeltetését jelzi. 373. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 19724. sz. alatt gyújtók megjelölése végett belajstromozott »Szivargyujtó« szóvédjegy, mint az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-ába ütköző, törölni rendeltetik. A szóban forgó védj egy kizárólag az árú minőségére és rendeltetésére utaló jelzés, a mennyiben a »gyujtó« szó az árú mivoltát, »szivargyujtó« összetételében pedig az árú mily czélra történendő fölhasználását és ezzel rendeltetését is fejezi ki. Ez okból a »Szivargyujtó« jelzésre a hivatkozott §. értelmében kizárólagos használati jog nem engedélyezhető. Ezekhez képest a 19724. sz. védjegy az 1890 : II. t.-cz. 21. §. d) pontja alapján törlendő. (778/1910. sz.) „Takácsvászon" az árú előállításának módját jelzi. 374. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 3379. sz. szóvédjegy »Takács vászon« az árú előállításának módját, illetőleg az árú eredetét fejezi ki, miért is az 1895. XLI. t.-cz. 1. §-ába ütközik, e védjegyet az oltalomból kizárom. (1898 augusztus 10. 36800/1898.) „Tanítók gyújtója" nem jelzi az árú rendeltetését. 375. Kereskedelemügyi Minister: A »Tanítók gyujtója« szóvédjegy fentartását azért határoztam el, mert a »Tanítók« szónak a gyufának rendeltetését jelző jelentőséget tulajdonítani nem lehetett. (1902 november 10. 832/1902. sz.)