Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Az árú rendeltetését jelző szavak. 179 „Technika" írószerekre, rajzpapirra és törlőgummira az árú rendeltetését jelzi. 376. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 1895: 11497. sz. »Technika« szóvédjegy az 1895: XLI. t. -cz. 1. §-a alapján XLI törlendő, miután ezen szóvédjegygyei forgalomba kerülő árúk éppen t. -cz. ezen megjelölés folytán a forgalmi körökben mint a technikai és műszaki czéloknak megfelelő eszközöknek vétethetnek és ennélfogva ezen védjegy feltétlenül az árú jelentését jelző adat képen jelent­kezik. (1906 május 23. 286 /1905. ) „Magyar vendéglősök paprikája" az árú rendeltetését jelzi. 377. Kereskedelemügyi Minister: Paprika meg­jelölésére a győri 173. sz. alatt belajstromozott »Magyar vendéglősök paprikája« szavakból álló védjegyet, mint az 1895: XLI. t. -cz. 1. §-ába ütközőt, az 1890: II. t. -cz. 21. §. d) pontja alapján törölni ren­delem, mert ezen védjegy kizárólag az árú nevéből és olyan szavak­ból áll, melyek az árú rendeltetésére utalnak, ennélfogva ezen véd­jegyre kizárólagos használt ti jog nem engedélyezhető. (1905 április 18. 380/1905. sz. ) Kombinatív védjegyek. Egyrészt distinktiv ábrás elemekből, másrészt szavakból is álló védjegyek az összbenyomásuk szerint birálandók el és a védjegy nem törölhető azon az alapon, hogy a védjegyben kizárólagos­sági joggal le nem foglalható szavak vannak feltüntetve. 378. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 21435. sz. a. lajstromozott védjegy törlése iránt beadott panaszt mint alaptalant vissza­utasítom. Panaszos ugyan­is azt adja elő, hogy panaszlottnak a fentebb körülírt véd­jegye, a melyet szó­védjegynek minő­sít, az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-a értelmé­ben nem lajstromoz­ható, mert a »ma­gyar« szó az árú származási helyét, a »bor« szó az árú minőségét, a »fog« szó pedig az árú ren­deltetését jelzi. 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom