Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)
Az árú rendeltetését jelző szavak. 179 „Technika" írószerekre, rajzpapirra és törlőgummira az árú rendeltetését jelzi. 376. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 1895: 11497. sz. »Technika« szóvédjegy az 1895: XLI. t. -cz. 1. §-a alapján XLI törlendő, miután ezen szóvédjegygyei forgalomba kerülő árúk éppen t. -cz. ezen megjelölés folytán a forgalmi körökben mint a technikai és műszaki czéloknak megfelelő eszközöknek vétethetnek és ennélfogva ezen védjegy feltétlenül az árú jelentését jelző adat képen jelentkezik. (1906 május 23. 286 /1905. ) „Magyar vendéglősök paprikája" az árú rendeltetését jelzi. 377. Kereskedelemügyi Minister: Paprika megjelölésére a győri 173. sz. alatt belajstromozott »Magyar vendéglősök paprikája« szavakból álló védjegyet, mint az 1895: XLI. t. -cz. 1. §-ába ütközőt, az 1890: II. t. -cz. 21. §. d) pontja alapján törölni rendelem, mert ezen védjegy kizárólag az árú nevéből és olyan szavakból áll, melyek az árú rendeltetésére utalnak, ennélfogva ezen védjegyre kizárólagos használt ti jog nem engedélyezhető. (1905 április 18. 380/1905. sz. ) Kombinatív védjegyek. Egyrészt distinktiv ábrás elemekből, másrészt szavakból is álló védjegyek az összbenyomásuk szerint birálandók el és a védjegy nem törölhető azon az alapon, hogy a védjegyben kizárólagossági joggal le nem foglalható szavak vannak feltüntetve. 378. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 21435. sz. a. lajstromozott védjegy törlése iránt beadott panaszt mint alaptalant visszautasítom. Panaszos ugyanis azt adja elő, hogy panaszlottnak a fentebb körülírt védjegye, a melyet szóvédjegynek minősít, az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-a értelmében nem lajstromozható, mert a »magyar« szó az árú származási helyét, a »bor« szó az árú minőségét, a »fog« szó pedig az árú rendeltetését jelzi. 12*