Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

162 Az árú minőségét jelző szavak. 1895: czímkével hirdeti, hogy a legmagasabb udvar fogyasztására van XLI- szánva, elsőrendű gyártmánynak tekinti, és mint ilyent vásárolja. •" Fokozza a megtévesztés lehetőségét, hogy a védjegytulajdonos bírja b' a cs. és kir. udvari szállítói czímet, a melylyel a közönség bizalmát az árú rendeltetését illetőleg fokozottabb módon felkeltheti. Mindezeknél fogva a védjegy törlését kellett elrendelni. (1217/1909.) Azonos K. M. -165/1901 1. 127. old. V. ö. az alábbi határozatot is. „Udvari sör." „Hof Bier." A hosszú időn át védjegyként való használat folytán a fogyasztóközönség a különben le nem foglalható szónak, eszményi szó jelentőségét tulajdoníthatja. A nagy közgazdasági érdek ok a védjegy hatályban tartására. 332. Kereskedelemügyi Minister: Az osztrák cs. kir. közmunkaügyi ministeriumnak a »Hof-Bier« és »Udvari sör« budapesti védjegyek törlése iránt tett indítványára a következő határozat kelt : A szóban levő védjegyek törlése el nem rendelhető, mert eltekintve attól, hogy a védjegyek törlése mellett az átiratban felhozott okok a védjegynek 1901-ben történt lajstromozása alkalmával is figyelembe vétettek és ezek a lajstromozás elrendelését eredményezték, jelen ujabbi elbírálás sem nyújt alapot a védjegy törlésére. Tekintetbe kell venni ugyanis, hogy a védjegyek tulajdonosa az »Udvari« szóvédjegyet »Udvari sör« összetételben 35 év óta állandóan használja s így az ehhez fűződő közgazdasági érdek egy gyei több ok a védjegyek hatályukban való fentartására. De nem kívánja ezen védjegyek törlését a kereskedelmi közérdek sem, melynek érdekében a novella 1. §-a alkalmazandó volna, mert ha elméletileg az »Udvari« szó általában rendeltetés jelzőnek is volna mondható, az »Udvari sör« kitételnek 35 éven át való használata azt eredményezte, hogy a fogyasztóközönség ezen szónak eszményi szó jelentőséget tulajdonított s a rendeltetésre utaló jelentményt nem akczeptálta. A közönség ezen felfogásának kialakulása könnyen magyarázható egyedül abból a körülményből is, hogy a védjegyek tulajdonosa az udvar részére való szállításra a közönség figyelmét irányítani nem is törekedett, a mit bizonyára nem mulasztott volna el, ha módjában állott volna. így a védjegy azok közé sorozandó, a melyek a kiváló minőség megengedett jelzése czéljából a fogyasztási vagy társadalmi körök egy-egy előkelőbb körére való utalást foglalnak magukban, mint pl. »High-Life«, »Jockey-Club« stb., melyek azonban általános kereskedelmi használat hiányában minőségjelzői jelentményt nem nyertek s az általános használatra irányuló kísérlet hiánya egyúttal azt is bizonyítja, hogy az érdekelt forgalmi köröknek ezen szóra szük-