A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

Az adós teljesítési késedelme egymagában még nem jogosítja ugyan fel a hitelezőt az ügylettől való elállásra, megnyílik azonban az elállási jog akkor, ha az adós késedelme következtében a szerződés a hitelezőre nézve érdekét vesztette. A per adatai szerint az alperest az akkori körülményei kényszerítették arra, hogy eladja a szóban forgó ingatlanát a felperesnek. Ugyanis 1951 októberében meghalt a férje, 1952-ben pedig beteg lett a 80 éven felüli anyja, szüksége volt tehát a pénzre. A felperes azonban a szerződéses kötelezettségének késedelmesen s akkor is csak részben tett eleget, bár az alperes nehéz helyzetben volt s nyilván ezért kényszerült — a per adatai szerint — 1952. január 3-án, 1953. január 13-án, 1953. április 21-én, 1953. április 27-én és 1954. július 9-én egyik rokonától kölcsönöket felvenni s közben 1953 októberében meghalt az anyja is. Mivel a felperes több mint 3 évvel a szerződés megkötése után sem fizette meg az alperesnek a vételár közel felerészét, sőt 1955 májusában a szerződés felbontásáról tett említést, az alperesnek viszont már nem volt szüksége a vételárhátralékra, mert eltemette a hosszabb ideig betegeskedő anyját is, a vitás szerződés a felperes késedelme folytán az alperesre nézve érdekét vesztette. (1957. XII. 6. — P. törv. 22.724/1957.) Elállás téves ármegjelölés miatt. 79. Az alperes a földművesszövetkezet vasáruboltjában 212,90 Ft vételárért egy kaptármérleget vásárolt. A mérleget használatba vette és átalakította. Később azonban kiderült, hogy a földművesszövetkezettel tévesen közölték a kaptármérlegek eladási árát, mert az a valóságban nem 212,90 Ft, hanem 2129 Ft volt. A földművesszövetkezet a mérleget vásárlókat értesítette és azok a mérlegeket visszavitték. Az alperest is felhívták arra, hogy a vételárkülönbözetet fizesse meg. Mivel az árkülönbözetben nem tudtak megállapodni, az alperes közölte, hogy a mérleget nem kívánja az új árért megtartani és amint a méheit vándorlásból a kaptármérleggel együtt hazahozatja, a mérleg a földművesszövetkezet rendelkezésére áll. Az eladó azonban nem küldött a mérlegért. A másodfokú bíróság helybenhagyó ítéletének indokolása szerint az alperes az ügylettől nem állhat el, mert a mérlegen átalakítást végzett. A felperes joggal követelheti tehát a teljes vételárkülönbözet megfizetését. Nem hivatkozhat az alperes arra sem, hogy a mérleget eredetileg hiányos állapotban kapta, mert az állítólagos hiányok miatt az átvétel alkalmával nem tiltakozott. — A legfőbb ügyész által emelt óvás alapos. Helyes a másodfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a fennforgó esetben a felperes által tévesen közölt ár és a helyes eladási ár között olyan nagy különbség van, hogy ha a felperes az ármegjelölésre vonat88