A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

ményei olyanok, hogy a házirendre vonatkozó szabályrendelet rendelkezéseinek betartása mellett a lakása tisztán tartásával kapcsolatos porolási és egyéb munkák elvégzésére más módja nincs, mint a peres folyosó használata — megengedett egyéb megoldás híján —, az alperesnek jogos igénye látszik a folyosónak a felperesekkel e célra való közös használatára. A bérházak házirendjére vonatkozó szabályrendelet szerint az alperes az utcára néző ablakán át és az erkélyén porolást, kirázást és ágynemű, szellőztetést nem végezhet. Tilos számára ezeknek a munkáknak az elvégzése a lépcsőházban, sőt a nyitott függőfolyosó rácsozatán is. Valahol azonban porolnia és takarítania kell és a viszontkereseti igényét — a munkák elvégzése céljából a folyosó közös használatára irányuló részében — éppen az alapozhatja meg, hogy ezeket a munkákat másutt nem, csak a perbeli függőfolyosón végezheti el. A másodfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy az alperes a porrongyot a házirendben megengedett módon kirázhatja, a per adatai nem támasztják alá. A tényállásnak ebben a vonatkozásban történő kellő felderítéséről sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem gondoskodott, mint ahogy nem gondoskodott a felperesek kizárólagos birtoklásának a megállapításához szükséges adatok kellő felderítéséről sem. A kifejtettekre tekintettel jogszabályt sértett mind az első-, mind a másodfokú bíróság, amikor a felperesek keresetét és az alperes viszontkeresetét anélkül döntötte el, hogy tisztázta volna azokat a körülményeket, amelyek alapján megállapítható, hogy egyrészt a felpereseket a folyosó kizárólagos birtoklásához való jogosultság megilleti-e, másrészt pedig az alperesnek módjában van-e a lakása tisztántartásával kapcsolatos porolási és egyéb munkákat a szabályrendeletnek megfelelő módon a perbeli folyosón kívül is elvégezni. Ez okból mindkét ítélet megalapozatlan is. (1957. X. 3. — P. törv. 21.15311957.) « Birtokháborítás társbérlök között 60. A társbérlők által lakott lakás konyhájának használata körül felmerült birtokvitában a törvényességi határozat a következő megállapításokat tartalmazza. Mind a felperes, mind pedig az ez idő szerint alperes által lakott társbérleti lakás szolgálati lakás volt, annak terjedelme és a hozzá tartozó helyiségek használata tekintetében tehát a lakás használói a lakás fölött rendelkező szerv beleegyezése nélkül, reá is kiterjedő hatállyal nem egyezkedhettek. Természetszerűen nem volt akadálya annak, hogy a két társbérlő a közös használatra szolgált helyiségek használati módjára egymás között megállapodhasson, ebből azonban jogok és kötelezettségek szorosan csak reájuk származhattak. A kiutaló határozat a fel nem szerelt fürdőszobáta felperes kizáró()í)