A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

Birtokvédelem jeltételei. 53. Az ingatlan birtoka iránt indított perben hozott törvényességi határozat megállapítja a következőket : Jogszabályaink szerint az önhatalmú birtokháborítással szemben birtokvédelem illeti meg azt, akinek birtoklása jogszerű vagy legalább egy évi békés birtokláson alapszik. A felperes a perbeli ingatlan 1/4 részének, míg az alperesek 3/4 részének osztatlan közös tulajdonosai. ]\linthogy az ingatlan megosztott használatára vonatkozó megállapodás nincs elfogadható módon bizonyítva, az 1/4 részben tulajdonos felperes csak osztatlan közös birtoklásra volt jogosult. Ő azonban a szőlő egy részét kizárólagos birtokába vette. Ahhoz pedig, hogy alperesnek e birtoklást önhatalommal megszüntető cselekményével szemben birtokvédelmet nyerhessen, szükséges annak kimutatása, hogy ő és jogelődje a kérdéses szőlőterületet az alperesek sérelmezett eljárása előtt legalább egy éven át háborítatlanul birtokolták. A perbeli adatokból teljes bizonyossággal azt sem lehet megállapítani, hogy a felperes a peres területet mikor vette birtokba és az alperesek a panaszolt birtokháborítást mikor követték el. Az ügy elbírálásához tehát nem lehet mellőzni annak tisztázását, hogy a kérdéses szőlőterületet a felperes mikor vette birtokba, abból őt az alperesek mikor vetették ki és az elvonás előtt legalább egy éven át kinek volt a békés birtokában. Ebben a perben ugyanis nem a közös ingatlan használati módjának végleges rendezéséről, hanem csak arról van szó, hogy a vitás szőlőterület használata a peres felek közül melyiket illeti meg. Az ennek eldöntéséhez szükséges tényállás a fentiek szerint kiegészítésre szorul, ami további tárgyalást és bizonyítást igényel. (1957. II. 14. — P. törv. 22.372/1956.) Birtokháborítás volt házastársak közös lakásával kapcsolatban. ^ 54. Peres felek házastársak voltak és Budapesten egy szobából és mellékhelyiségekből álló lakásban laktak. Életközösségük 1955 őszén megszakadt s a felperes ettől kezdve ténylegesen nem lakott a volt közös lakásban, hol Budapesten tartózkodott más lakásban, hol pedig vidéken dolgozott. Ezeken a helyeken ideiglenesen jelentette be magát, a közös lakásban, mint bejelentett lakónak az állapota továbbra is fennállott, egyes ingóságait is ott tartotta és nagyobb időközökben, a nappali órákban megjelent a lakásban. A felek házasságát időközben a bíróság jogerősen felbontotta s alperes újabb házasságot kötött. Férje hozzá költözött a perbeli lakásba. A felperes 1956 szeptemberében a lakásba vissza akart térni. Ezt 02