A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)
Minisztérium igazgatási főosztálya az idézett rendelet megtartásával kapcsolatban az Élelmiszeripari Értékesítő 1957. április 16-i számában közleményt bocsátott ki, de ez a közlemény is a higiénikus termelés és nem a mébek védelme érdekében helyezi kilátásba a büntető és fegyelmi jogkövetkezményeket. Az udvar különben sem munkahelyiség vagy raktár, amelynek ablakai vannak. Ezért a felelősség még akkor sem lenne megállapítható, ha az alperes az idézett rendelet rendelkezéseit nem tartotta volna meg. — A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt óvás alapos. Tény az, hogy az élelmezésügyi miniszter 254.500/1951. (Begy. és Élm. É. 33.) Élm. M. sz. rendelete az élelmiszeripari üzemek közegészségügyi és tisztasági rendjének biztosítása érdekében tartalmaz rendelkezéseket. Az is tény, hogy az Élelmezésügyi Minisztérium igazgatási főosztályának az Élelmiszeripari Értesítő 1957. évi 13. számában közzétett és a rendelet rendelkezéseinek megtartására vonatkozó közleménye sem a méhek védelme, hanem a méhek által okozott károk elhárítása szempontjából tesz említést a méhekről. A rendelet határozottan megjelölt célja azonban nem akadálya annak, hogy a rendelet valamely rendelkezésének meg nem tartásában jelentkező vétkes magatartás kártérítésre ne adhasson alapot akkor, amikor a kár és a vétkes magatartás között olyan okozati összefüggés áll fenn, hogy a kár a vétkes magatartás szükségszerű következményeként állott elő. Nem kizárt ugyanis az, hogy valamely magatartás megtételére, vagy attól való tartózkodásra utasító parancs vagy tilalom nemcsak a jogszabály által közvetlenül védeni kívánt érdeket sérti, hanem ezen kívül sért egyéb oltalomban részesülő érdeket is. Ilyen esetben egy vétkes magatartás több jogkövetkezményének a levonásáról lehet szó. Az alperes a telep udvarán levő szörplét nem termelte ; a szörplét, mint készárut göngyölegben az udvaron tárolta. Ezzel az alperes a 254.500 — 1951. Élm. M. sz. rendelet 4. § (2) bekezdésében foglalt azt a szabályt sértette meg, amely szerint a nyersanyag, félkész- és készáru tárolásának módja annak természetéhez igazodik, de mindenkor előfeltétele, hogy a" romlást vagy értékcsökkenést előidéző okokat kizárjuk. Ennek érdekében olyan tárolóhelyekről kell gondoskodni, hogy a nyersanyag nedvességet ne kapjon, ne száradjon ki, ne melegedjék át, szálló porral, földdel, hulladékkal ne érintkezzék. Emellett azzal a tárolási móddal, hogy az alperes a hordókban levő szörplét akként hagyta napsütésnek kitett udvaron, hogy a szörp a hordókból a meleg hatására szivárgott és kifolyt, az alperes megsértette a társadalmi tulajdon fokozott védelmére vonatkozó általános érvényű és mindenkor kötelező szabályokat is. A társadalmi tulajdon védelme ugyanis az árunak veszteségmentes, kár keletkezését kizáró tárolási módját írja elő. Az idézett magatartási szabályok meg nem tartásával az alperes az 98