A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

Az alperes védekezése szerint a kereseti igény a 102/1952. (XI. 10.) M. T. sz. rendelet 7. §-a értelmében elévült. A bíróság a keresetnek helyt adott. Az alperesnek az elévülésre alapí­tott kifogását nem találta helytállónak, mert — álláspontja szerint — a 102/1952. (XI. 10.) M. T. sz. rendeletnek az elévülésre vonatkozó 7. §-át a szándékos károkozásból eredő kereseti követelésre kiterjeszteni nem lehet. . Ezt az ítéletét a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében óvással támadta meg. Az óvás alapfcs. Jogszabályt sért az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a 102/1952. (XI. 10.) M. T. sz. rendelet 7. §-ában megállapított egyéves el­évülési idő azért nem alkalmazható, mert ez a rendelkezés a szándékos kár­okozásból eredő kereseti követelésre nem terjeszthető ki. A szóban levő rendelethely szövege világos, félre sem érthető. A 102/ 1952. (XI. 10.) M. T. sz. rendelet 7. §-a az ott megszabott elévülési idő alól kivételt nem tett az ügyleten kívüli károkozásból eredő kárkövetelé­sekre, akár szándékos, akár gondatlan magatartás eredményeként állottak is elő. Adott esetben a szándékos károkozás tényét megállapítani a per ada­tai alapján egyébként sem lehet, (1954. I. 20. — P. törv. 23.823/1953.) Kártérítés A Legfelsőbb Bíróság III. sz. polgári elvi döntése Kártérítést csak vagyoni károsodás megtérítéseként lehet megítélni. Erkölcsi, vagy más nem vagyoni természetű hátrány kiegyenlítésére kár­térítést megítélni nem lehet. Viszont amennyiben vagyoni károsodás történt, azonban ennek ösz­szege — akár csak részben — valamely okból pontosan ki nem számítható, olyan összegű általános kártérítésre is kell a károkozásért felelős személyt kötelezni, amely a körülményekhez képest a károsult teljes anyagi kárpót­lására alkalmasnak mutatkozik. (Bírósági Határozatok 1953. 12. sz.) A kártérítés módja helyettesíthető ingónál A másodfokú bíróság — ugyanúgy, mint az elsőfokú bíróság — kár­térítésül 115 kg kukorica (természetben való) kiadására kötelezte egyetem ­leg az alpereseket. A kártérítésnek teljesnek kell lenni. A kár megtérítése akkor történik teljesen, ha a károsító ugyanazt vagy ugyanolyant szolgáltat, mint amit a károsult elvesztett. Helyettesíthető ingókban esett kárért — ami­lyen a perbeli kár is — természetben való kártalanítás éppen úgy helyet 5* V 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom