A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)
Házasingatlan tulajdonjogának megszerzése után a birtok iránti igény érvényesítése Az alperesek házukat eladták a felpereseknek. Ugyanakkor kötelezettséget vállaltak arra, hogy a vételár kifizetésekor a lakásból kiköltöznek. Megállapodtak abban is, hogy ha az eladók a vételár kifizetésekor nem tudnának kiköltözni, úgy a vevők (felperesek) jogosultak a vételárból a kiköltözésig 5000 Ft-ot visszatartani. Az alperesek az eladott ingatlan helyébe másik házat akartak venni. Beköltözhető házat nem tudtak kapni, ezért a felpereseknek eladott házból nem költöztek ki. A felek közötti viták egészen 1953. december 19-ig húzódtak. Ekkor a felperesek a teljes vételár hátralékot kifizették, hogy ezzel is hozzásegítsék az alpereseket az általuk varrni szándékolt ház vásárlásához. Az alperesek viszont bekebelezési engedélyt adtak és a felek megállapodtak abban is, hogy a vevők (felperesek) 1953. december 31-én lépnek birtokba. Az alperesek az eladott házból ezután sem költöztek ki, mire a felperesek az ingatlan birtoka iránt indítottak pert. A járásbíróság a keresetnek helyet adott s a megyei bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A legfőbb ügyész a másodfokú bíróság ítélete ellen a törvényesség érdekében óvással élt. Az óvás alapos. A per adataiból megállapítható, hogy az alperesek a kínálkozó lehetőségeket megragadva mindent megtettek atekintetben, hogy másik beköltözhető házat tudjanak venni, de ez nem sikerült. A felperesek már az októberi megállapodás létrejöttekor számoltak azzal, hogy a házba esetleg mégsem tudnak beköltözni. Erre utal a megállapodásnak az a része, hogy felperesek jogosultak a vételárból a kiköltözésig 5000 Ft-ot visszatartani, és ha a lakás kiürítése december 1. napja után sem történne meg, a visszatartott 5000 Ft-ot megtarthatják. De a december 19-i megállapodáskor is látniuk kellett a szerződés maradéktalan teljesítésének akadályait. A felpereseknek tehát az ingatlan birtokba bocsátása iránti keresete megalapozatlan. (1956. I. 12. — P. törv. 23.898/1956.) Tagosítás során juttatott csereingatlan (tanya) birtoka iránti igény . A felperes 14 hold tanyás ingatlanát az állami gazdaság részére tagosították és helyette juttatták részére a Z. M.-féle 14 holdas tanyás ingatlant. Ezt az ingatlant a felperes a tanya (épület és udvar) kivételével birtokba is vette. A tanyát az alperes tart ja birtokban, aki korábban Z. M. feles bérlője volt. A felperes a tanya birtokba bocsátása iránt indította ezt a pert. Az alperes azzal védekezett, hogy 1947 óta lakik a tanyában s azt Z.M.től bérelte. 37