Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Segédszemélyzet. 58—59. §. 77 világositás megadása vagy kérése nélkül az üzletből egyszerűen eltávozzék és szolgálatának további teljesítését B) alatti levele szerint attól tegye függővé, hogy az alperes vonja vissza Írásban az ellene emelt sikkasztási vádat, tehát olyant, a melyet kifejezetten ellene nem is emelt, és hogy, miután az alperes C) alatti válasza szerint ennek nem tett eleget, de egyúttal kijelentette, hogy sikkasztással őt sohasem, hanem csak hanyagsággal vádolta, az üzletből napokon át távol maradhasson, és oda szolgálatának teljesítése végett csak 6 nap eltelte után, 1895 november 24-én térjen vissza. (1899 május 23. 161/1899. sz.) 59. §. A segéd felmondás nélkül azonnal elbocsátható : 1. ha a főnök bizalmával való visszaélés által az üzlet érdekeit veszélyezteti ; 2. ha főnöke beleegyezése nélkül akár saját, akár más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik ; 3. ha kötelességei teljesítését elmulasztja ; 4. ha három napnál tovább tartó fogságba kerül, vagy főnöke beleegyezése és jogos gátló ok nélkül az üzlettől három napnál tovább távol van ; 5. ha szerződésileg elvállalt kötelességei teljesítésére alkalmatlan ; 6. ha a szolgálatra hosszabb betegség miatt képtelenné válik ; 7. ha valamely undorító vagy ragályos betegségben szenved ; 8. ha a főnököt, ennek helyettesét vagy családtagjait tettleg bántalmazza, vagy ellenük súlyos becsületsértést követ el; 9. ha megintés daczára vigyázatlansága által a ház vagy az üzlet biztonságát veszélyezteti ; 10. ha nyerészkedési vágyból eredő büncselekvényt követ el. Hogy a segédet a 6. és 7. pont eseteiben a fizetés és ellátás a fenforgó körülmények szerint mennyiben illeti meg, az 56. §. értelmében határozandó meg. 402. Felmondás nélkül a keresk. segéd el nem bocsátható, ha főnöke irányában durván és illetlenül viseli ugyan magát, de súlyos becsületsértést el nem követ. (Curia 279/85. sz.); 403. A segédnek az a ténye, hogy az egyes alkalmazottak fizetését tartalmazó borítékból a pénzt, ha nem is eltulajdonitási szándékból, kivette és helyébe szemérmet sértő rajzokat tett — a melyről tudta, hogy azt a főnökük neje kézbesiti az alkalmazottnak fizetése gyanánt — a szolgálatadó neje ellen elkövetett becsületsértés, melynek folyományaként ez a segéd felmondás nélkül szolgálatából azonnal elbocsátható. (Curia G. 319/899. sz.) 404. Az elbocsátott üzletvezető által az egyik czégvezetővel szemben használt ez a kifejezés »Lausbüberei«, a czégvezető sértő feltevésének mintegy megtorlásául s a hatáskörét túllépő jogosulatlan és helytelen eljárása jellemzéséül történtnek tekintetvén, nem képez oly súlyos becsületsértést, mely okul szolgálhatna a szolgálatból azonnal való elbocsátáshoz. (Curia 1896. július 1. 993/895.) 405. A főnöke ellen súlyos becsületsértést elkövető segéd felmondás nélkül akkor is elbocsátható, ha a főnök a sértést hasonló sértéssel vagy tettleges bántalmazással viszonozta is. (Curia 6172/83.)