Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

78 Segédszemélyzet. 59. §. 406. Kölcsönös becsületsértés esetében a szolgálatadó jogosítva van ugyan a segédet, a szerződési időtartam lejárta előtt is, felmondás mellett elbocsátani, de nincs joga ahhoz, hogy rögtön, felmondás nélkül bocsássa el, mert az ipartörvény 94. §. b) pontjában adott jogkedvezményt csak az veheti igénybe, a kit az ott körülirt becsületsértés előidézésében vétkesség nem terhel, minthogy pedig alperes a történt összeszólalkozáskor előbb illette felperest súlyos becsületsértő kifejezésekkel, a felmondási időre járó egész illetményt nem kártérítésként, hanem függetlenül s egyszerre tartozik felperesnek az ipartörvény 97. §-a értelmében megfizetni. (Curia 1898 június 14-én 466. sz. Azonos I. G. 346/96. sz.) 407. A főnöktől nyert utasítás megszegése okul szolgál az azonnali elbocsátásra. Curia: Alperes beismeri, hogy az E) alatti levelet Debreczenben megkapta, és beismeri azt is, hogy az E) alatti levélben foglalt azon utasitásnak, hogy az egyidejűleg vett F) alatti jegyzékben felsorolt helyekre utazzék, meg nem felelt, hanem a vett utasitás ellenére Debreczenből egyenesen Budapestre utazott. Alperes ezek szerint a főnöktől nyert határozott utasitást megszegvén, ezen tény kétségtelenül a kereskedelmi törvény 59. §-a 3. pontjába ütköző kötelességmulasztást képez. Azon védekezése pedig, hogy az utasitást nem az előre megállapitott módon és csak akkor kapta, midőn már Budapestre visszautazandó volt, figyelembe nem vétethetett, mert beismeri, hogy az E) a. levelet utazása előtt vette kézhez, azon körülmény tehát, hogy az utasitás nem poste restante levélben, hanem a G. Fülöp utján küldetett, a dolgon mitsem változtat, és mert a kereskedelmi utazó főnökének utasitását feltétlenül és ellenmondás nélkül köteles követni azon esetben is, ha nézete szerint az utasitás teljesitése czélhoz nem vezetőnek és jövedelmezőnek nem mutatkoznék is. (1884 május 21. 146. sz.) 408. Az áruasztalon széthányt áruk összerakása a segéd kötelességeihez tartozik, bár azokat nem ő hányta is szét; ha tehát a főnök ismételt felszólitása daczára, a segéd kötelességének teljesítését makacsul megtagadja, a főnök őt felmondás nélkül azonnal elbocsátani jogositva van. (Curia 1891 október 27. 5371. sz.) 409. Az alkalmazott kötelességmulasztás czimén a szolgálatból csak akkor bocsátható el felmondás nélkül azonnal, ha a kötelességteljesitést makacsul megtagadja, de ily esetben is az elbocsátásnak a kötelességmulasztás után azonnal kell bekövetkeznie. Curia: Az a körülmény, hogy felperes 1900. évi június 13-án elkésve jött az irodahelyiségbe és az alperes szemrehányásaira azt felelte, hogy a kávéházban volt és ott üzleteket akart kötni és hogy különben is, ha felperes azt kivánja, hogy valaki az üzleti órákat betartsa, akkor fogadjon magának inast, magában véve szintén nem tekinthető oly kötelességszegésnek, mely a felperes azonnali elbocsáthatására okul szolgálhatott, mert felperes, mint üzletvezetőnek egy izbeni és időhatár szerint meg nem határozott késése a kötelességteljesítés makacs megtagadásának nem minősithető. Ellenben az a körülmény, hogy felperes az Erdélybe való utazást meg-