Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

58 Czégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak. 52. §. 52. §. Ki mint czégvezető vagy kereskedelmi meghatalmazott valamely keres­kedelmi ügyletet köt a nélkül, hogy czégvezetői jogositványnyal vagy kereske­delmi meghatalmazással birna, szintúgy a kereskedelmi meghatalmazott, ki az ügy­let megkötésénél meghatalmazása határain túlmegy, a vele szerződő harmadik személynek a kereskedelmi jog szerint felelős ; ez utóbbinak szabad választásában áll tőle kártérítést vagy a szerződés betöltését követelni. E felelősségnek azonban nincs helye, ha a harmadik, daczára annak, hogy a czégvezetés vagy meghatalmazás hiányáról vagy az utóbbinak átlépéséről tudo­mással birt, az ügyletbe bocsátkozott. 308. Az eladó fél a keresk. megbízottól csak annak igazolását kíván­hatja, hogy az ügylet megkötésére jogositva van, de azt, hogy a meghatal­mazott a venni szándékozótól nyert utasítás minden pontját közölje, a dolog természeténél fogva követelni nem lehet; a mennyiben tehát meg­hatalmazott hibát vagy mulasztást követett is el, ennek következményei az eladót nem érinthetik. (Curia 417/77. sz.) 309. A czégvezetői jogosultság hiánya miatt a czégvezetői minőséget jogtalanul használó ellen intézett per megindítása egyáltalában nem fel­tételezhető attól, ha vájjon maga a czég amaz ügyletet utólag elfogadja-e vagy nem. A keresk. törvény 52. §-a alapján perbe vont czégvezetőnek (falsus procarator) áll kötelességében bizonyitani, hogy mint czégvezető a per tárgyát képező ügyletnek megkötésére jogositva volt. (Curia 244/77. sz.) 310. A keresk. törvény 52. §-a szerint, ki mint kereskedelmi meghatal­mazott valamely keresk. ügyletet köt a nélkül, hogy keresk. meghatalmazás­sal birna, a vele szerződő harmadik személynek a keresk. jog szerint felelős ; ez utóbbinak szabad választásában áll tőle kártérítést vagy a szerződés betöltését követelni; a törvény ez utóbbi, a szerződés beltöltésére vonat­kozó intézkedésének csak az lehet helyes értelme, hogy a meghatalma­zással nem biró meghatalmazottal szerződő fél ezt tekintheti vele szerződött félnek, vagyis hogy a meghatalmazással nem biró meghatalmazott az állí­tólagos meghatalmazó kötelezettségébe lép és a vele szerződött harmadik személy tőle mindazon kötelezettségek teljesítését követelheti, a melyeket az állítólagos meghatalmazó nevében magára vállalt; ebből következik, hogy a mennyiben a meghatalmazás nélküli meghatalmazó állítólagos meg­hatalmazottját valamely választott bíróságnak, a jelen esetben a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának, alávetette, eme kötelezettség a meghatalmazás nélküli meghatalmazottat is terheli és a vele szerződött fél ezen jogának érvényesítését is követelheti. (Curia 1886 június 28. 617. sz.) 311. Az eladó fél a keresk. meghatalmazottól csak annak igazolását követelheti, hogy az ügylet megkötésére jogositva van, de az eladó a dolog természeténél fogva nem lehet kötelezve vizsgálni azt, hogy a meghatal­mazott nyert utasítását mindenben betartja-e vagy sem ? Curia: A per adataival, jelesül az alperesnek perbeli beismerésével bizonyítva van, hogy alperesnek Kis-Iratos községben két szatócs és rőfös üzlete volt, a melyeknek vezetésével S. D. volt megbízva ; bizonyítva van továbbá, hogy felperes a kereseti árukat az alperes ezen üzlete részére szál­lította és hogy azok az alperes fentnevezett üzletvezetője által az alperes üzlete részére át is vétettek és abba beruháztattak. Az alperesnek a per

Next

/
Oldalképek
Tartalom