Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Czégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak. 45—48. §. tekintetében csak azon ügyletekre terjed ki, a melyek a társaság rendes naponkénti ügyvitelével járnak és csak azon jogcselekményekre, a melyeket az ilyen, a mindennapos ügyvitellel rendszerint járó ügyletek szükségessé tesznek. (Curia 1899 augusztus 30. 554. sz.) *) 290. Az utazó az általa kötött ügyleteket nem stornírozhatja. (Curia 1801 szeptember 2. 1082/1891. sz.) 291. A szövetkezet vezérigazgatója olyan kereskedelmi meghatalmazott, a ki különös felhatalmazás nélkül is a szövetkezet nevében árukat megrendelni és átvenni jogosult és a kinek ebbeli tényei által harmadik személyek irányában kötelezve a szövetkezet van. (Curia 1893 január 13. 250. sz.) 292. A szövetkezet igazgatója, a kit az alapszabályok előlegek folyósítására és utalványozására feljogosítanak, ezen hatásköréből kifolyólag jogosítva van arra is, hogy az előleg visszafizetésének feltételeit megállapíthassa. (Curia 1894 február 7. 1669/1893. sz.) 46. §. A kereskedősegéd főnöke nevében és annak részére jogügyleteket nem köthet. 47. §. Ki boltban, nyilt áru- vagy raktárban alkalmazva van, feljogosítottnak tekintetik oly eladások és átvételek eszközlésére, nemkülönben oly fizetések átvételére, melyek az ily boltban, nyilt áru- vagy raktárban rendesen történni szoktak. 48. §. Ki az árukat nyugtatott számla mellett hozza a vevőhöz, a vételár elfogadására felhatalmazottnak tekintetik. 293. A vevő azt a személyt, a kivel az ügyletet megkötötte s kinek utján az árut s az áruszámlát kapta, hacsak az eladótól ellenkező értesítést nem kapott, a vételár felvételére is joggal tekintheti felhatalmazottnak. (Curia 1896 márczius 4. 1777/1895. sz.) 294. Abból a tényállásból,|hogy az ^alperes a felperesnőnek, illetve férjének felügyelete alatt felperes boltjában a keresk. törvény 47. §-ában körülirt ügykörökben eladásokat eszközölt, fizetéseket felvett s a pénzt naponként, illetve majd mindennap felperes férjének — ki e czélból az üzletben megjelent — átadta, önálló üzletvezetést és vagyonkezelést megállapítani nem lehet. (Curia 1895 május 9. 166/1894. sz.) 295. Kereskedősegéd az eladott tárgyak vételárának felvételére csakis az üzletben történt eladásnál és fizetésnél van feljogosítva; az üzlethelyiségen kivül pedig csak azon esetben, ha az árukat a főnök által nyugtatványozott számla mellett adja át. (Curia 2359/1881. sz.) 296. Ha a kereskedő könyvvivő-segédje hamisított nyugtával tévedésbe ejtve az adóst, attól a tartozási összeget a hamisított nyugta átadása ') Lásd a részvénytársaságokról szóló fejezetben közölt határozatokat is.