Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Czégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak. 48—49. §. 00' mellett/átveszi, e csalás az adós kárára elkövetettnek tekintendő és az adós köteles a segédnek kifizetett tartozási összeget és járulékait a keres­kedőnek újra megfizetni, még azon esetben is, ha az illető segéd főnöke helyett hasgnló pénzbeszedéseknél már többször közbenjárt, sőt még akkor is, ha a főnök e segédjét nyugtával ugyanazon megcsalt adóshoz pénzért már előzőleg több izben küldötte volt, az ily segéd esetről esetre mindig csak küldöncznek lévén tekinthető. (Curia 529/1879. sz.) 49. §. Azon ügyletek által, melyeket a czégvezető, vagy kereskedelmi meg­hatalmazott a czégvezetésnek, illetőleg a meghatalmazásnak megfelelőleg főnöke nevében köt, harmadik személyek irányában kötelezve a főnök lesz, jogokat az szerez. Az, hogy az ügylet világosán a főnök nevében köttetett-e, vagy a fenfor­gott körülményeknél fogva, a szerződők akarata szerint, a főnök nevében kötött­nek tekintendő, különbséget nem tesz. A czégvezető vagy meghatalmazott és harmadik személyek közt a meg­kötött ügyletből sem jogok, sem kötelezettségek nem keletkeznek. 297. Ha a meghatalmazott a saját nevében köti meg a vételi ügy­letet, akkor ezen ügylet által a főnök kötelezve nem lesz, még akkor sem, ha ezt tényleg a főnök részére kötötte. Curia felülvizsgálati tanácsa: A felebbezési biróság Ítéleti tény­állása szerint, a másodrendű alperes az üzletet, a melynek részére vásárolt, sajátjának mondta, saját nevében járt el a felperesnél s az ott tett meg­rendelésekről mint saját megrendeléseiről beszélt és nem emiitette, hogy mint anyjának meghatalmazottja jár el, a hitelt pedig felperestől azzal az előadásával eszközölte ki, hogy megnősül és hozományt, kap s a fel­peres a hitelt tényleg akkor nyitotta, mikor tudomást szerzett arról, hogy a másodrendű alperes megnősült és hozományt kapott. E mellett a tényállás mellett a másodrendű alperes által vásárolt árukra nézve a vételügylet s igy az abból eredő jogosultság és kötelezett­ség is közvetlenül a felperes és a másodrendű alperes között jött létre, mert meghatalmazott által a meghatalmazó közvetlen lekötése mellett kötött ügyletről csak akkor lehet szó, ha a meghatalmazott a meghatal­mazó nevében szerződik ; ellenben a saját nevében szerződő fél maga lesz jogositott és kötelezett még akkor is, ha az ügyletet más részére köti. Ezzel szemben a másodrendű alperes sikerrel nem hivatkozhatik a keresk. törvény 49. §-ának 2. bekezdésére, mert ez csak a felől intéz­kedik, hogy a czégvezető és kereskedelmi meghatalmazott által a főnöke nevében kötött ügyletnél nem szükséges, hogy az ügylet világosan, vagyis kifejezetten, a főnök nevében köttessék, hanem elég, ha a fenforgó körül­ményeknél fogva, a szerződők akarata szerint az ügylet a főnök nevében kötöttnek tekintendő. Tehát itt is a főnök nevében kell az ügyletnek megkötöttnek lennie, csakhogy az, világos kifejezés hiányában, csupán a szerződőknek a körül­ményekből következtethető akarata szerint is fenforgónak tekinthető. (1902 február 20. G. 561/1901. sz.) 298. Minthogy az érintett^ malomberendezést tárgyazó ügyletnek alperes által kétségbe nem vontán, 1893 deczember 9-én történt meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom