Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Czégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak. 45. §. járnak, de az elárusitás közvetítésével foglalkozó ügynök hatásköréhez nem tartozik az elárusítandó árukra nézve a keresk. törvény 368. §-ában meghatározott bizományi ügyletet, külön erre vonatkozó megbízás nélkül, létesíteni. (Curia 1895 április 10. 325. sz.) 282. Minthogy az ügynök az őt kiküldő félnek meghatalmazottja, kinek meghatalmazási köre a dolog természeténél fogva a megrendelések átvételére és az őt megbizó kereskedőhöz leendő juttatására terjed, oly esetben, ha a megbizó az ügynöknél tett megrendelést feltétlenül foganatosítja, a vevőt ily esetben kötelezettség csak oly mérvben és értelemben terheli, a mely feltételek mellett ő a megrendelést tette, tekintet nélkül arra, hogy az ügynök feljogosittatott-e arra, hogy önállóan ügyleteket köthessen és igy a vevő részéről kikötött feltételeket elfogadhasson, és hogy a vevő által kikötött feltételeket a megbízójával közölte-e vagy sem ? mert a vevő fél megrendelése ily esetben is ajánlatnak tekintendő, mely ajánlatot, ha az ügynök esetleg nem is közli az őt kiküldő meghatalmazóval egész terjedelmében, illetve a kikötött feltételekkel, ez a jóhiszemű megrendelő hátrányára nem szolgálhat, hanem csupán a megbizó hátrányára, ki saját érdekében tartozik gondoskodni arról, hogy megbízható egyént alkalmazzon ügynökként. (Curia 1892 január 21-én 579/891. sz. Azonos 1146/898. sz.) 283. Az az ügynök, a kit a kereskedő a telep helyén kivül ügyletek megkötésére megbíz, a keresk. törvény 45. §-a értelmében oly meghatalmazottjának tekintendő, a kinek jogköre kiterjed mindazon ügyletekre, melyek a kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járnak. Curia : Ebből folyóan alperes joggal hivatkozhatik arra, hogy ő a kereset alapjául szolgáló ügyletet a felperesnek Bécsben járt ügynökével a 2. a. ellenrendelési jegy tartalmához képest akként kötötte meg, hogy jogosítva legyen a hirdetés megjelenésére adott megrendelést, ennek tizszeri megjelenése után visszavonni. (1896 november 17. 957/1896. sz.) 284. Az eladó, a ki az ő nevében eljárt valamely ügynöke utján köti meg a vételi ügyletet, annak feltételeit, ugy a mint azok az ügynök és a vévő között megállapittattak, köteles elfogadni s a mennyiben az eladó ezeket a feltételeket el nem fogadja, a vételügylet kölcsönös megegyezés hijján létre nem is jött. Curia : Felperes az ügyletet a magát az A) alatti okiratban utazónak nevező Sch. L. utján kötvén meg az alperessel és annak az idézett okiratba foglalt feltételeire nézve Sch. L.-vel lépvén megállapodásra, alperes, a ki az ő nevében Sch. L. által felperessel kötött ügyletet magára nézve kötelező hatályúnak elfogadta, annak feltételeit is ugy, a mint azokat Sch. L. és felperes közös megegyezéssel megállapították és Sch. L. azokat az általa aláirt és a felperesnek átadott A) alatti okiratba foglalta, elfogadni köteles, mert a kölcsönös megegyezés a szerződő felek (egyrészt a felperes, másrészt az alperes nevében eljárt Sch. L.) között csak ezekre a feltételekre nézve létesült, a mennyiben pedig alperes ezeket a feltételeket el nem fogadta : a vételügylet a peres felek között kölcsönös megegyezés hiányában létre nem is jött stb. (1900 szeptember 28. 511/1900. sz.)