Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)
Általános határozatok. 148. 163 kibocsátandó ujabb részvények értékesítéséből elért nyereségnek a tartalékalaphoz csatolását a közgyűlés elrendelheti abban az esetben is, ha az alapszabályok szerint a tartalékalapra csak az évi bevételek bizonyos hányada fordítható, mert az alapszabályok ilyen rendkívüli bevételekről nem intézkednek. Törvényszék: Alaptalan a felperesek keresete az arra alapított részében is, mintha a közgyűlés határozata akár annál fogva is a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköznék, mert az alaptőkefelemelési művelet által elérendő árfolyamkülönbözeti nyereséget a tartalékalap gyarapítására utalta. Mert ha az uj részvényeknek a névértéken felüli befizetési árát az alaptőkéhez csatolni nem is szabad; ugy a közgyűlés határozata épen az esetben maradt volna hézagos, ha eleve nem foglalkozott volna azzal a kérdéssel, hogy az alaptőkefelemelés czélba vett módja által behajtandó nyereség hová lesz fordítandó. Igaz ugyan, hogy az alapszabályok szerint a tartalékalap növelésére csak az évi mérleg szerinti tiszta haszonnak 1/10 része fordítandó; de az alapszabályokban foglalt azt az akadályt elhárítani nem a művelet megindítását elhatározó jelen közgyűlésnek volt, hanem csak a művelet végrehajtása után egybehívandó annak a közgyűlésnek lesz a feladata, mely a művelet sikerét megállapítva lesz egyedül abban a helyzetben, hogy az árfolyamkülönbözeti nyereség hováforditása felől véglegesen érdemileg határozzon s a nyereségnek a tartalékalaphoz való csatolását elrendelve, az alapszabályok felhívott szakaszát ebben az értelemben egyidejűleg módosítsa. Az 1899 február 5-iki közgyűlés az alapszabályok ilyen módosítása felől nem rendelkezhetett, hanem csak a majdani, netáni, a művelet esetleges sikeréből feltételezett nyereség leendő hováforditása tekintetében jelenthette ki az előzetes szándékát. A neheztelt közgyűlési határozatnak ebben a részben csupán csak ez az értelme és jelentősége van, ily értelmezés mellett pedig alapszabálybeli tilalmak megsértéséről nem lehet szó stb. ítélőtábla ezt az ítéletet indokaiból helybenhagyta. Curia: Az alperes részvénytársaság bemutatott alapszabályainak IV. fejezetében foglalt rendelkezések csakis a rendes bevételek hováforditásáról intézkedvén, az alaptőke felemelésével együtt kibocsátandó ujabb részvények értékesítéséből várható nyereség mint rendkívüli bevétel tekintetében a megtámadott közgyűlési határozatnak az alapszabályok 43. §-ától eltérő intézkedése egyáltalán nem támadható meg sikeresen azon az alapon, hogy ez az alapszabályokkal ellenkezik. Mellőzve ebből folyón az elsőbiróságnak erre vonatkozó azt az indokát, mintha ez a határozat már azért sem volna megtámadható, mivel az alapszabályok vonatkozó 43. szakaszának e határozat értelmébeni módosítása egy későbbi közgyűlésnek lenne feladata, a másodbíróság ítéletét az elsőbiróság Ítéletéből átvett, egyéb megfelelő indokainál fogva annyival inkább helyben kellett hagyni stb. (1900 márczius 9-én 94/900. sz. a.) 11*
