Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

164 Részvénytársaság. 149. §. A részvénytársaság megalakultnak tekintetik, ha : 1. alaptőkéje biztosítva van ; 2. a társasági alapszabályok létrejöttek, és 3. a társaság a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezettetett 150. §. Az alaptőke biztositása részvényaláirás által történik. Az alapítók a társaság tervezetét minden aláírási ivbe felvenni, s azt polgári állásuk és lakhelyük kitüntetése mellett sajátkezüleg aláírni tartoznak. A tervezetnek magában kell foglalni: 1. a vállalat tárgyát és tartamát; 2. az alaptőke nagyságát; 3. a részvények és az ezekkel esetleg egyidejűleg kibocsátandó elsőbbségi kötvények számát és névértékét; 4. az aláírás záridejét; 5. a mennyiben az alapítók vagy mások oly betétellel kivannak a társasághoz járulni, mely nem készpénzben áll, ezen betéteit és annak értékét; 6. az alapitóknak vagy másoknak biztosítani kívánt előnyöket. Az alapítók a tervezetben foglalt adatok valóságáért egyetemlegesen felelősek. 675. Részvényelővételi jog a tervezetbe való felvétel nélkül nem érvényesíthető. Curia •: A K. T. 150. §-a szerint a részvénytársaság részéről az alapitóknak vagy másoknak biztosítani kivánt előnyök a társaság alapításakor annak tervezetébe foglalandók és a 156. §. szerint az ily különös előnyök, melyek a tervezetben megállapitott mértéket meg nem haladják, az alakuló közgyűlés által az alapszabályokba is felveendők, ellenkezőleg a társaságra nézve kötelező erővel nem birnak. Ebből következik, hogy a társaságnak valamely későbbi közgyűlése is az alapitóknak vagy másoknak a részvényesekkel szemben a társaság vagyonából valamely különös előnyt valamennyi részvényesnek egyértelmű beleegyezése nélkül a társaságot kötelező hatálylyal nem biztosithat. Minthogy pedig az alperes részvénytársaságnak 1899 február 5-iki közgyűlése által az alaptőke felemelése alkalmából azoknak részére, a kik a társaság alapításakor kibocsátott részvényeket jegyezték, biztosított az az előjog, hogy a kibocsátandó 1000 darab uj részvény jegyzésére csakis ők legyenek jogosítva s ekként a társaság jelenlegi részvényesei közül azok, a kik az alapításkor részvényeket nem jegyeztek, hanem részvényeiket később szerezték meg, az uj részvények jegyzésére csak arra az esetre és csak annyiban legyenek jogosítva, ha és a mennyiben az első aláírók az uj részvényeket át nem veszik, az első aláíróknak a többi részvényesekkel szemben biztosított oly különös előnyt képez, mely a társaságra nézve a fent idézett §-ok értelmében csak ugy bírhatna kötelező erővel, ha a társaság alapításakor annak tervezetébe és ennek alapján az alapszabályokba felvétetett volna stb. (1900 szeptember 6-án 290. sz. a.) 676. Alapitói előnyöknek harmadik személyektől kikötése joghatályos a tervezetbe való felvétel nélkül is. Curia: A K. T. 150. §-a a törvényben jelentkező elhelyezésénél és egész tartalmánál fogva csak magára a részvénytársaságokra vonatkozik ; e törvényszakasz ama rendelkezése tehát, hogy az alapítási tervezetnek magában kell foglalnia az alapitóknak vagy másoknak biztosítani kivánt előnyöket is, az ilyen előnyt igénylőknek csak a