Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Általános határozatok. 147. §. 159 egylet önállóságát igazolja a 109. §., mely szerint a hitelegylet ügyleteit a saját tagjai által választott »comité« látja el, igazolja a 93. §., mely szerint a további tagok felvétele a hitelegylet comitéje által történik, hogy a tagok felvétele tárgyában tisztán a comité határoz véglegesen, s igazolja az önállóságot, hogy a 101. §. szerint saját külön vagyonnal »Sicherstellungsfond« bir, hogy a 114. §. szerint Reservefondja van. Felperes tagadásával szemben az alperes által 7 •/. becsatolt felvételi kérvény, valamint a 6 •/. az ülési jegyzőkönyv tartalmával igazolva van, hogy H. Antal ezen hitelegyletnek tagja lett. Figyelemmel már most arra, hogy az alapszabályok 95. §. értelmében a hitelegylet comitéje állapit ja meg azon feltételeket, melyek alatt valamely tagot felvenni hajlandó, s hogy a biztositék minőségét és terjedelmét maga határozza meg, tekintettel arra, hogy a felvett tag a többi tagokkal egyetemlegesen felelős a többi tagok tartozásaiért s illetve a hitelbanktól nyert kölcsönökért 100. §. •/• s hogy a biztositék nemcsak a maga tartozása biztosítására, hanem egyúttal tagtársi tartozásai biztositására is szolgál: mindezekből nyilvánvaló, hogy H. A. a felperes jogelődje által letétbe helyezett 17 darab részvényutalvány nemcsak a maga 1000 forintnyi tartozása, hanem a hitelegylet többi tagjainak tartozására is szolgált biztosítékul és pedig a hitelegylet javára. Igazolja ezt különösen a felperes által keresetéhez A •/• alatt csatolt elismervény, mely szerint alperes a 17 darab részvényutalványt kifejezetten a hitelegylet javára helyezte letétbe. A hitelegylet tagjainak egymásközti jogviszonyából folyóan, még ha H. Antal az 1000 forintnyi tartozását netán ki is fizette volna, akkor sem kérhette jogosan a biztosítékul letett 17 darab részvényutalvány kiszolgáltatását, mert értéke a hitelegylet javára a többi tagtárs tartozása biztositására továbbá is biztosítékul szolgál és az egyetemlegasség elvénél fogva nyilvánvaló ezekből, hogy a letett biztositék felől nem alperes, hanem a hitelegylet rendelkezett. Nem fogadható el tehát felperes azon érvelése, hogy a hitelbank nem volt jogosítva a nála letétbe helyezett részvényutalványokat a hitelegyletnek kiszolgáltatni, mert azok a hitelegylet javára lévén letétbe helyezve és a hitelegylet többi tagjainak tartozásaiért is szolgálván biztosítékul, azzal a hitelegylet comité ja rendelkezhetett. Curia: Felperes jogelőde 1880 május 12-én 17 darab Ziegelwerksund Baugesellschaft r. t. által nevére kiállított ideiglenes részvényt helyezett alperes hitelbanknál letétbe, tehát megőrzés végett. Az által, hogy alperes hitelbank ezt a letétet elfogadta, közte és H. Antal közt nyilván letéti szerződés keletkezett, már ennélfogva is tehát, ha és a mennyiben alperes a letét megőrzésére vonatkozó megállapodás szerinti kötelességeinek meg nem felel s ebből a letevőre, illetve jogutódára kár származott, ennek megtérítése iránt felperes az alperes ellen keresettel élni kétségtelenül jogosult, csupán a letéti szerződés alapján is. Az A) alatti elismervényben világosan ki van mondva, hogy a kérdéses letétet H. Antal az alperes hitelbank B. Creditvereinja részére tette le; de ki van emelve az is, hogy a letét csak az Creditverein tagjai, az u. n. »Creditinhaberek« comitéjének hozzájárulásával adható vissza. Ez utóbbi körülmény azt tanúsítja, hogy H. Antal tulajdonjogának fentartásával adta át emez ideiglenes részvényeit, hogy ezeket annak idején vissza-