Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)
160 Részvénytársaság. kapja. Ez és az a körülmény pedig, hogy azokat a B. Creditverein részére tette le, azt mutatja, hogy H. Antal, ki a 6 és 7 •/. alatti okiratok szerint 1877 július 6-tól fogva tagja volt a B. hitelegyletnek, e minőségében, tehát abból a viszonyból kifolyólag helyezte letétbe ideiglenes részvényeit, melyben a B. hitelegylethez és az által az alperes hitelbankhoz állott. S ez a viszony az volt: hogy H. Antal mint hitelegyleti tag 1000 forintig terjedő hitelt élvezett s ennek erejéig egy váltóelfogad mányra kölcsönt is kapott s egyleti tagtársaiért, ép ugy mint ezek az ő hitelélvezete erejéig, egyetemleges jótállást is vállalt. És mint alperes maga is beismerte, eme kötelességeinek biztositására, tehát kézi zálogképen helyezte letétbe alperes hitelbanknál a szóban levő ideiglenes részvényeit. Minthogy pedig az alperes hitelbanknak a letétbe helyezés idején érvényben volt D) alatti alapszabályai szerint a Creditverein tagjai részére a hitelt nem a Creditverein, hanem ennek comitéje s a D) a. 15. §. c) pontja szerint az alperes egyik közege javaslatához képest, az alperes hitelbank nyújtotta s váltóelfogadmányaikra, melyek az alperes rendeletére voltak kiállitandók, nem a Creditverein, mely ilyen czélra berendezve sem volt, hanem az alperes szolgáltatta a kölcsönöket; és az egyleti tagok az egymásért hitelélvezetük erejéig terjedő egyetemleges jótállást is nem a Creditverein, hanem a kölcsönt adó alperes hitelbank irányában és egyénileg vállalták, kétségen felül áll az is, hogy az A) alatti szerint letett kézi zálog az alperes hitelbank mint tulajdonképeni hitelező javára s követeléseinek biztositására szolgált. A miből okszerűen következik, hogy a mennyiben a kézi zálogra vonatkozó s a K. T. 301—307. §-ban foglalt jogszabályok meg nem tartattak és ebből a letevőre s illetve zálogadóra kár származott: ezért az alperes zálogtartó hitelező helyt állani köteles. A mennyiben tehát felperes keresti követelését ezen alapon is támasztotta: kereseti föllépése alperes ellenében jogosulatlannak e részben nem tekinthető. Ezekkel szemben i tarthatatlan alperesnek az a védelmi álláspontja, hogy miveL az A) a. szerint a szóban levő ideiglenes részvények az ő B. Creditvereinje részére tétettek le s visszaadásuk is az egylet tagjai (Creditinhaber) comitéjának elhatározásától függött és igy a Creditverein rendelkezése alá helyeztettek, ha ennek intézkedései következtében felperes netáni jogosulatlan kárt szenvedett, mely az alperestől egészen független és igy a saját tényeiért vagy mulasztásáért is ez tartozhatik egyedül felelőséggel is. Tarthatatlan pedig a fentebb már kiemelt körülményeken felül azért, mert a D) alatti alapszabályzatnak s a becsatolt ügy vételi szabályzatnak a Creditverein, s ennek comitéjára vonatkozó összes rendelkezéseit mérlegelvén, megállapítható: hogy a Creditverein sem az alperestől független, sem önálló jogi személy és mint ilyen czégjegyezve nem volt; hanem volt csak az alperes hitelbank adósainak egy különleges csoportja, melynek tagjai, mint az alperes hitelbank adósai vele szemben állottak ugyan jogi viszonyban, de a kiknek minden eme jogviszonyukból származó ügyeit tulaj donképen az alperes hitelbank, még pedig a saját nevében vezette, igazgatta azok comitéjának, mely az alperes közege is volt, és közgyűlésének előzetes meghallgatásával. Sőt a mennyiben az idézett alap- és ügyviteli szabályzatok szerint a Creditverein és ennek comitéja az egyleti tagok ügyleteire vonatkozó emez:
