Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Kereskedelmi névjegyzékek. 5 — 7. ;-> korcsmárosokra, közönséges fuvarosokra, hajósokra és olyan más iparosokra, kiknek üzlete a kisipar körét meg nem haladja, de ezzel az intézkedésével csak a czégbejegyzésre és a könyvek vezetésére vonatkozó kötelezettség alól menti fel a törvény az illetőket: arra nézve azonban, hogy a szatócsok ne legyenek kereskedőknek tekintendők, a keresk. törvény 5. §-a az általános szabályok alól kivételt meg nem állapit. (Győri tábla 1899 szeptember 5. G. II. 41. sz.) 21. A keresk. törvény 5. §-á olyan korcsmárosok tekintetében, kiknek üzlete a kisipar körét meg nem haladja, csupán a kereskedelmi czégekre, a könyvekre és a czégvezetésre nézve állapit meg az általános szabályoktól (16., 25., 37*. §.) eltérő megszorításokat, egyebekben azonban azoknak a keresk. törvény 258. §. 1. pontjának a 3. §-al való összefoglalásából következő a korcsmárosnak kereskedői minőségét nem érinti. (Curia 1892 június 12. 763. sz.) 22. Az a kérdés, hogy üzlete a kisipar körét meghaladja-e, közömbös annak kereskedői minőségének megállapításánál, aki kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, mert ez a keresk. törvény 3. §-a értelmében feltétlenül kereskedőnek tekintendő. (Curia 1898 október 21. 5922. sz.) 6. §. Hogy a kereskedés, mint ipar jogosítvány, kik által és mily feltételek mellett gyakorolható, az ipartörvény (1872: VIII. t.-cz.) ') s az e részben fennálló külön törvények és rendeletek határozzák meg. MÁSODIK CZIM. Kereskedelmi czégjegyzékek. 7. §. A jelen törvény által előszabott bejegyzésekre a törvényszékek által kereskedelmi czégjegyzékek vezetendők. E jegyzékek nyilvánosak és mindenki által megtekinthetők. A bejegyzésekről és az ezekhez csatolt mellékletekről másolatok vehetők s azok hitelesített másolatban mindenkinek kiadandók. A kereskedelmi czégjegyzékek berendezése és mikénti vezetése külön rendelet által fog szabályoztatni. 23. Oly okmányok, melyek a czégbejegyzési okmánytárban megőrzendők s mindenki által megtekinthetők, ezen a nyilvánosságra szánt természetüknél fogva az állam hivatalos nyelvén is bemutatandók. (Budapesti tábla 1882 január 12. 2844. sz.) 24. A kereskedői czég egyik főrendeltetése az, hogy azoknak, kik valamely bejegyzett czéggel összeköttetésbe lépnek, alkalom nyujtassék, ») Az 1872: VIII. t.-czikket az 1884: XVII. t.-cz. hatályon kívül helyezvén, most ennek határozmányai az irányadók.