Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

A társaság feloszlása és az egyes tagok kilépése. 103 — 104. §. 133 599. Pusztán a vagyoni érdek nem állapítja meg a keresk. törvény 103. §-ából folyó kereseti jogot. Curia: A másodbiróság Ítéletének a felperest keresetével kereshetőségi jog hiányában elutasitó rendelkezése azért hagyatott helyben, mert felperes a B) alatti adásvételi szerződéssel a »W. L. és társa« közkereseti társaság czégbe társtagul fel nem vétetett, azt pedig, hogy a nevezett közkereseti társaságba utóbb felvétetett volna, nem is állította. Az a vitatott vagyoni érdek pedig, mely a felperest az emiitett közkereseti társasághoz köti, nem jogosítja fel őt a keresk. törvény 103. §-án alapuló kereset megindítására. Egyebekben a másodbiróság ítélete vonatkozó indokaiból és azért hagyatott helyben, mert a keresk. törvény 105. §-ának a végkielégítést tárgyazó rendelkezése csupán a társaság valamelyik tagjának kilépése avagy kizárása esetében nyerhetvén alkalmazást : a másodbiróság. a kimondott feloszlás törvényes következményeként a végkielégítés helyett a felszámolást helyesen rendelte el. (1902 október 7. 458. sz.). 600. A közkereseti társaság egyik tagjának az üzletvezetésből történt kizárása esetében a visszahelyezés iránt előterjesztett kereseti kérelem tárgyában az vizsgálandó, hogy volt-e jogos ok a kizárásra és az a körülmény, hogy a tényleges kizárás folytán a társas viszony megszűnt, nem akadályozza a visszahelyezés iránti kérelemnek érdemleges elbírálását. (Curia 1901 február 21. 1026/1900. sz.) 104. §. A társaság feloszlása, a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés végett, az illetékes törvényszéknek bejelentendő. E bejelentésnek az esetben is meg kell történnie, ha a társaság azon idő eltelte miatt szűnik meg, melyre keletkezett. Ugyanez áll a társasági tagok egyikének vagy másikának kilépése, illetőleg kizáratása esetében is. A társaság feloszlásának, az egyes tagok kilépésének vagy kizárásának harmadik személyek elleni joghatályára nézve, a jelen törvény 9. és 19. §-aiban foglalt határozatok szolgálnak irányadóul. 601. Az időközben megszűnt közkereseti társaság volt tagja feltétlenül birván kereseti jogosultsággal a társaság követelései behajtására, kereseti joga megállapítandó, ha ő az üzletet személyesen átvette, azt azonban nem bizonyította, hogy a követelés reá ruháztatott. Kir. törvényszék : Magának a czégszövegnek azonosságából nem következik, hogy a Káldor és Társai közkereseti társaságnak követelései a felperes czégre önként átszálltak; felperes pedig nem is állította, hogy a közkereseti társaság követeléseit reá ruházta és nem adta elő, hogy a közkereseti társaság feloszlása alkalmával az egyes társtagok igényei miként rendeztettek. Ezek szerint felperes a kereseti összegnek a maga részére való megfizetését nem követelheti; minthogy azonban H. J., a felperesi czég egyedüli tulajdonosa, tagja volt a Káldor és Társai közkereseti társaságnak : jogosítva van a közkereseti társaságot illető követelések behajtására a szükséges intézkedéseket megtenni; e behajtásra való joga azonban csak addig terjedhet, hogy a követelésnek birói letétbe helyezését igényelje, mert annak eldöntése, hogy e követelés, mint a közkereseti társa-