Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

2 Általános határozatok. 2—3. §. 2. §. Hol a jelen törvényben törvényszékekről tétetik említés, azok alatt a kereskedelmi ügyek elintézésére hivatott bíróságok értendők. 3. §. Kereskedőnek a jelen törvény értelmében az tekintendő, ki saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik.1) 8. A kereskedelmi minőség az iparszerüséget feltételezi ugyan, de magában véve független az üzlet terjedelmétől. Minthogy pedig a felebbezési biróság tényállása szerint, az örökhagyó, a városi tanács tanusitása szerint, óráknak, látszerészi czikkeknek és optikai szereknek előállitásával, ezeknek kicsiben és nagyban való eladásával, s igy a keresk. törvény 258. §. 1. pontja alá eső oly ügyletekkel állandóan foglalkozott, amelyek az üzleti tevékenység körére tekintet nélkül kereskedelmieknek tartandók, ennélfogva ily ügyletekkel való iparszerü foglalkozás következtében az örökhagyó kereskedőnek tartandó, és közömbös az, hogy az állandó foglalkozás mellett üzlete túlhaladta-e a kisipar körét vagy sem ? (Curia 1897 szeptember 7. I. G. 187. sz.) 9. Az építési vállalkozó, aki a keresk. törvény 258. §. 1. pontja és 259. §. 1. pontja alá eső kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, ezen minőségében kereskedőnek tekintendő. (Curia 1896 február 13, 1768/1895. Azonos 1452/1903. sz.*) 10. A kőművesmester, a ki valamely ház építésénél a kőműves-munkát elvállalja, ebbeli foglalkozásában nem kereskedő, mert foglalkozása munkájának értékesítésében, nem pedig ingó dolgoknak a keresk. törvény 258. §. 1. pontja alá tartozó továbbadás végetti megszerzésében vagy a keresk. törvénv 259. §. 1. pontja alá tartozó át- vagy feldolgozásában áll. (Curia 1904 november 25. 3103/1904. sz.) 11. A szabadalmak közvetítésével és értékesítésével járó ügylet kereskedelmi ügyletnek tekintendő s igy az azokkal iparszerüleg foglalkozó : kereskedő. (Curia 1897 június 10. 1157/1896. sz.) 12. Aratási vállalkozó, ha iparszerüleg üzi is az aratás átvállalását, nem tekinthető kereskedőnek. (Curia 1898 október 11. 5835/1898. sz.) Kereskedőnek tekintendő : 1. A pékmester. (Váltótörvényszék D. 538/1902.) 2. A korcsmáros. (Váltótörvényszék E. 442/1902.) 3. A vendéglős. (Curia 1892 június 12. 763. sz.) 4. A szállodás. (Budapesti tábla 1897 augusztus 11-én. 2240. és 17/1902. sz.) 5. A dohányárus vagy dohánytőzsdetulajdonos. (Curia 661/1900. Azonos Budapesti tábla 620/1878. sz.) i) Lásd az 1877 : XX. t.-cz. 20., 113. és 271. §-ainak, valamint az 1884. évi XVII. t.-cz. 1., 2., 3. és 4. §-ainak rendelkezéseit is. 3) Lásd a 258. és 259. §-oknál közölt határozatokat is.