Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Általános határozatok. 2 — 3. §. 3 (i. Tőzsdeügynökök. (Budapesti tábla 94/1878. és 2790/1894. Semmitőszék 963/1880. sz.) 7. Szatócsok. (Budapesti tábla 351/1878. sz.) 8. A kávésok. (Budapesti tábla 1896 január 8. 3864/1895. sz.) 9. A »Bodega«-tulajdonos. (Budapesti tábla 1896 július 30. 2212. sz.) 10. A kőfaragómester. (Curia 1892 június 1. 565. sz.) 11. Az optikus. (Budapesti tábla 1897 szeptember 7. 187. sz.) 12. A czipőüzlettulajdonos. (Curia 1898 október 21. 5922. sz.) 13. Az üveges. (Curia 1901 június 7. 7039. sz.) 14. A ki hírlapi és irodalmi termékek továbbeladásával a saját nevében iparszerüleg foglalkozik. (Budapesti tábla 1902 márczius 12. 543. sz.) 15. Az építési vállalkozó. (Curia 1896 február 13. 1768/1895. sz.) 16. A tőzsdetag. (Curia 1895 január Í6. 1715/1894. sz.) Kereskedőnek nem tekinthető : 1. A fodrász. (Váltótörvényszék E. 298/1903.) 2. A fogtechnikus. (Curia 1894 augusztus 14. 1731/1893. sz.) 3. Az építőmester. (Curia 1900 deczember 28. G. 511. Azonos 448/1900. sz/1) 4. A kereskedelmi ügynök. (Semmitőszék 2138/1879. sz.) 5. A czégvezető. (Budapesti tábla 1489/1891. sz.) 6. A biztosító társaság mobil-ügynökei. (Semmitőszék 4582/1879. sz.) 13. Gyógyszerész csupán a gyógytár üzemével, kereskedőnek nem tekinthető. (Curia 1898 február 23. 133/1898. sz.) 14. Hogy a gyógyszerészek azért, mivel az ipartörvény alól kivétettek és közegészségi közegnek neveztetnek, kereskedőknek egyáltalában nem tekintethetnének; ezt a királyi semmitőszék 1877. évi 1577. szám alatt kelt határozatában ki nem mondotta; de ki sem mondhatta : minthogy hasonló kijelentés a keresk. törvény 258. §-ának 1. pontjával kiegyenlithetlen ellenkezésbe jönne, mely szerint áruknak a végbőli vétele, hogy azok természetben, vagy feldolgozva tovább eladassanak, absolut, mindenkire nézve egyaránt kereskedelmi ügyletet képez, s az, a ki az áruknak akkénti forgalomba helyezésével rendszerint foglalkozik, a keresk. törvény 3. §-a értelmében kivétel nélkül kereskedőnek tekintendő. Hogy pedig a gyógyszerészeknek üzleti állandó foglalkozását áruknak adásvétele s ez ismét állandó jövedelmi forrásukat képezi : ezek oly köztudomású tények, melyekre elég egyáltalában hivatkozni. Végül a gyógyszerészeknek a keresk. törvényben megállapitott fogalmak szerinti kereskedői minőségüket kétségtelenné teszi még a közegészségi törvény 127. §-a is, melyhez képest azoknak üzleti könyvei a »többi« kereskedelmi könyvek kategóriájába soroztatnak s oly bizonyitási hatálylyal ruháztatnak fel, minővel a keresk. törvény 31. §-ának értelmében egyedül a bejegyzett kereskedők könyvei birnak. (Semmitőszéki teljes-ülési határozat 1878 deczember 27. 26713. sz.) *) Lásd a 258. §-nál közölt és az ujabb joggyakorlatot feltüntető ellentétes határozatát, mely iparszerüség esetében kereskedőnek tekinti. 1*