Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

A társasági tagok egymásközti jogviszonyai. 74 — 77. §. 105 illik a magáréi gőzmalom megvétele, a társaság részére kötöttnek nyilvánittassék ; s mert felperes a versenytilalom érvényesítésének ezen törvényszabta következményétől annyival kevésbé térhet el, mert ennek foganatosítása által harmadik személyek jogai, kik alperesekkel üzleti összeköttetésben állanak, sérelmet nem szenvednek. (Curia 1888 augusztus 2. 817. sz.) 75. §. A társaságnak jogában áll azon ügyleteket, melyeket valamelyik tagja az élőbbem" szakasz rendeletei ellenére saját részére kötött, ugy tekinteni, mintha azok a társaság részére köttettek volna ; jogában áll e mellett kártérítést igényelni a nélkül, hogy ez által jogáról, a társasági viszony felbontását követelhetni, lemondana. A társaságnak azon joga, melynél fogva a társ tag által kötött ügyletet saját részére kötöttnek tekintheti és kártérítést követelhet, azon naptól számított három hó alatt enyészik el, melyen a társaság az ügylet megkötéséről tudomást nyert. 504. De nem adhatott helyt felperes ama kereseti kérelmének sem, hogy alperesek, a kár összegének külön per utjáni megállapításra fenhagyása mellett, köteleztessenek elvileg arra, hogy felperesek kárát eme külön üzlet folytatásából kifolyólag megtérítsék : mert ily értelmű előzetes elvi kijelentés a kereskedelmi törvény 75. §-ának 2. bekezdése szerint érvényesíthető kártérítési kereset folyamatba tételére nem szükséges, a törvényileg^megszabott elévülési idő pedig ily elvi kijelentésre irányult keresettel különben sem volna meghosszabbítható. (Curia 1888 november 2. 817. sz.) 76. §. Egyik társasági tagnak sem áll jogában a többiek beleegyezése nélkül valakit a társaságba uj tagul felvenni. Ha az egyik társasági tag valakit illetőségében egyoldalulag részesít vagy illetőségét valakire átruházza, ez a társaság ellen közvetlenül mi jogot sem nyer, különösen a társasági könyvek és iratok megtekintésére igényt nem tarthat. 77. §. Ha az üzletvezetés a társasági szerződés, vagy későbbi megállapodás által egy vagy több társasági tagra ruháztatott, a többiek az üzletvezetésből kizártaknak tekintendők. Ily esetben az üzletvezetéssel megbízott társasági tagok, tekintet nélkül a többiek ellenmondására, mindazon cselekvényekre feljogositvák, melyek a társaság kereskedelmi üzletével rendszerint járnak. 505. A kiskorú czégtag képviseletében annak gyámja birván czégjegyzési jogosultsággal, az időközben nagykorúvá lett czégtag ujabb czégbejegyzés nélkül nem tekinthető a czégjegyzésre jogosítottnak. A sommás végzést^ kifogásokkal élő alperesekre nézve hatályon kivül helyezni s kifogásuknak, hogy a B. J. által elfogadott kereseti váltó őket, mint a megszűnt B. J. társas czég tagjait, nem kötelezi, — helyt adni kellett, mert : igaz ugyan, hogy B. J. a czégnek társtagja volt, de a czég képviselete, tekintve, hogy czégtagi jogait a czégbejegyzés értelmében t. és t. gyámja özv. B. J. által gyakorolta, — őt meg nem illette, a megtekintett czégjegyzék pedig sem azt, hogy B. J., a czégnek a képviseletből kizárt tagja, a czég képviseletével a kereskedelmi törvény 66. §-a értelmében utólagosan felruháztatott volna, sem pedig azt, hogy ő a kereskedelmi törvény 67. §-ában megkívánt czégjegyzését a törvényszéknél bemutatta, fel nem tünteti. Azt pedig, hogy B. J. bejegyzés nélkül ruháztatott volna fel képviseleti joggal felperes nem is állítja.