Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

106 Közkereseti társaság. Ennélfogva B. J. a társczég képviseleti jogát nem is gyakorolhatta s aláirásával a czéget, illetve annak több társtagjait nem kötelezhette. Nem változtat ezen — tekintve, hogy a kereskedelmi törvény idézett szakaszai a képviseleti jog gyakorlatának emiitett előfeltételeiről abszolút hatálylyal intézkednek — az a körülmény, hogy B. J. a kereseti váltó aláírásakor nagykorúságát már elérte, — mert : a mint hogy a nagykorúság hiánya magában véve nem akadálya a képviseleti jognak, ugy a nagykorúság beálltának sem tulaj donitható oly joghatály, mely a képviseleti jogot nélkülöző czégtagot e joggal ipso facto felruházhatná. (Curia 1899 február 15. 68. sz.) 508. A társas czég képviseletére nem jogosított taggal eszközölt összeszámolás és az ennek a tagnak a kezéhez teljesített fizetés is terheli a czéget. Curia : Felperes azon az alapon kéri a végrehajtás megszüntetését, mert a végrehajtás alapját képező tartozását alperes jogelődének a' P. és A. czégnek kiegyenlitette. Alperes tagadásával szemben felperes ezen előadását az A.) alatt becsatolt nyugtával, valamint A. E., a P. és A. czég volt tagjával, mint tanúval kivánta bizonyítani. Az A) alatti nyugta a követelés kiegyenlítésére bizonyitékul elfogadható nem volt, mert a 2 •/• alatt becsatolt czégkivonat tanúsága szerint a P. és A. czég képviseletére egyedül P. A. czégtag volt jogositva, az A) alatti nyugtát pedig A. E., e czég társtagja állította ki, a ki a 2 •/• alatti szerint az A) alatti nyugtát a czéget kötelezőleg kiállítani jogositva nem volt. A hit alatt kihallgatott A. E. azonban azt vallotta, hogy a felperessel a végrehajtás alapját képező követelésre kiegyezett, az egyezségi összeget részben készpénzben, részben elszámolás utján a czég részére felperestől felvette, a felvett összeget pedig a czégnek beszolgáltatta, illetve avval a czéggel elszámolt. Ezen érdektelen és kifogás alá nem eső tanú vallomása mérlegelésével a kir. törvényszék bizonyítottnak vette, hogy felperes a végrehajtás alapját képező követelést alperes jogelődének, a P. és A. czégnek A. E. czégtag kezéhez kiegyenlitette, minélfogva alperes jogelődjének követelése felperes irányában megszűnt. (1903 november 12. 1520/1902. sz.) 507. Habár a czégjegyzési kivonat szerint a közkereseti társulat képviseletére csak egy társtag volt jogositva, de miután a másik társtag az üzletvezetéssel járó minden cselekményeiről tudomással birt s az ellen nem tiltakozott, a társas czég nevében véghezvitt jogi cselekménye a társas czég képviseletének hiányából meg nem támadható s az a társas ezéget kötelezi. Curia: A B) alatti czégjegyzési kivonatból kitűnik ugyan, hogy az abban érintett közkereseti társulat képviseletére egyedül H. A. társtag van jogositva, de nincs adat arra nézve, hogy a másik társtag B. M. a kereskedelmi törvény 77. §-a szerint az üzletvezetésből kizártnak volna tekinthető, minélfogva az idézett törvény 78. §-a szerint az utóbb nevezett társtag az üzletvezetéssel járó minden cselekményeket a társaságra nézve is kötelezőleg végezhetett mindaddig, mig a másik társtag, a ki a per