Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

50 A birtok és a birtokvédelem. 118. Alhaszonbérlő sommás visszahelyezési keresetet nem indít­hat a tulajdonos ellen, ha a tulajdonos a bérleti szerződést a főhaszon­bérlóvel szemben megszüntetve az ingatlant birtokába veszi s ez által alhaszonbérlő birtoklását megháborítja. Budafesti tábla: Habár gyakorlatunk szerint a haszonbérlő, a mennyiben ettől a szerződésben eltiltva nincs, rendszerint jogositva van a kibérelt dolgot albérbe adni; és habár felperes az A. alatt mellékelt szerződéssel és vallomásával bebizonyította azt, hogy a kér­déses földeket a nevezett bérlőtől 1886. évi szeptember 28. napjától kezdve négy évi időre albérletbe vette és hogy az alperesek őt 1887. évi októberben az albérlet elhagyására kényszeritették: a visszahelyezés és az okozott kár megtérítése iránt az alperesek ellen inditott kerese­tének helyt adni még sem lehetett; mert az a körülmény, hogy az I. rendű alperes a felperestől a bérlő helyett bérleti fizetéseket elfoga­dott, a felperes és tulajdonos közt jogviszonyt egyáltalán nem hozott létre; egyébként pedig nem is állitotta, hogy az I. rendű alperes a közte és S. T. közt létrejött albérleti szerződéshez hozzájárult, és hogy a szerződés annak bemutattatott volna. Tekintettel ezek után, hogy az I. rendű alperes bérlője K. S. a közte és az I. rendű alperes közt fennállott bérleti szerződést 1887 augusztus 20-ik napján feltétlenül és véglegesen megszüntette, az 1. rendű alperes azzal a tényével, hogy az általa kötött bérleti szerződés megszüntetése után ingatlanait birtokba vette és más személynek ismét bérbe adta, a felperessel szemben birtok­háboritást nem követett el és a felperes az albérlet megszüntetéséből netán származott kárköveteléseit sem az I. rendű alperes, sem pedig az ennek jogán eljárt II. rendű alperes ellen nem érvényesítheti; a fel­perest keresetével feltétlenül elutasitani kellett. Curia helybenhagyja azért is, mert az esetben, ha a haszonbéri szerződés a haszonbérbe adó világos hozzájárulása nélkül egy harmadik személyre ruháztatik át, az alhaszonbérlő olyannak tekintetik, mint a ki a haszonbér tárgyát csakis a főhaszonbérlő jogán és nevében birtokolja, miből következik, hogy ha a tulajdonos s a főhaszonbérlő között a haszonbéri viszony bármi okból megszűnik, megszűnik egyszersmind az alhaszonbérlő birtoklási joga is. E megszűnt jogba való visszahelyeztetés iránt inditott kereset­nek tehát jogalapja nincs; mert abból, hogy I. rendű alperes és fel­peres közt létrejött alhaszonbéri viszonyról tudomással birt, és hogy az esedékes haszonbért felperestől elfogadta, ha e körülmények bizonyí­tottaknak tekinthetők lennének is, nem vonható le az a következtetés, hogy I. rendű alperes az alhaszonbéri szerződést elfogadta s ez által közte és felperes közt szerződéses viszony létesült volna, hanem csak az, hogy a haszonbér tárgynak T. S. nevében és jogán birtoklása ellen kifogása nem volt, a mint hogy miután a haszonbéri szerződésben az alhaszonbérbeadás megtiltva nem volt nem is lehetett. (1890 augusztus 21-én 7006. sz. a.) 119. Ha valamely kőfal az illetékes közigazgatási hatóság enge­délyével építtetett, e miatt birtokháboritás czimén az panaszt nem emelhet, a ki ezen építkezés ellen annak idején nem tiltakozott. (Curia 1891 július 8-án 4873. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom