Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A birtok és a birtokvédelem. 51 120. Ha valamely ház tulajdonosa beleegyezését adta abba, hogy a szomszéd házra meghatározott terv alapján második emelet épittessék és a szomszéd ház tulajdonosa e tervtől el nem tér: akkor nem indíthat sommás visszahelyezési pert a miatt, hogy az építkezés alkalmával az ő falát borító és abból kiálló faldiszitmény le lett tördelve, és hogy az ő falának a diszitménytől megfosztott része a szomszéd ház falához lett idomítva. A birói szemle eredményéből és a tanuk vallomásából megállapítható ugyan az, hogy 1891. évi augusztus 28-án NB. a. felvett vázrajzon a)} g)} h)} c) pontokkal határolt helyen az alperes által tett építkezés alkalmából a falat borító és abból kiálló faldiszitmény letördeltetett; továbbá, hogy mig alperes építkezése előtt a letördelt faldiszitmény a vázrajzon g), b)} d)} h) pontokkal jelölt és ennél meglevő diszitménynyel együtt egy oly összefüggő egészet képezett, hogy az égész diszitmény felperes 338. sz. házához tartozónak tünt fel, addig alperes 339. sz. házának építése, illetve második emeletre felemelése után a falnak diszitményétől megfosztott része alperes háza falához idomíttatott és ehhez tartozónak vakoltatott;, mindazonáltal e tények nem szolgálhatnak alapul arra, hogy felperes sommás visszahelyezési kérelme teljesíttessék és a faldiszitmény előbbi állapotába helyeztessék. Ugyanis felperes beismeri azt, hogy az 1891. évi márczius 21-én tartott közigazgatási bejárás alkalmával beleegyezését adta abba, hogy alperes házát az általa tervezett alakban tovább második emeletre felépíttesse és beleegyezését csupán azon feltételhez kötötte, hogy az uj építkezésből kára ne származzék; minthogy pedig felperes nem bizonyította azt, hogy alperes építkezése alkalmából a közigazgatási uton megállapított tervtől eltért, felperes az alperes által létesített változást tűrni tartozik és pedig annyival inkább, mert az újból építés alkalmából nemcsak a faldiszitményen, de a tetőzeten és a csatornán is történtek változtatások, a melyeknek előbbi állapotba helyezése nélkül, a mire a kereset tüzetesen ki nem terjed, nem is volna helyreállítható. (Curia 1893 június 26. 4918. sz. a.) 121. Ha a háboritottnak az építkezésről tudomással kellett bírnia, és az építkezés ellen nem tiltakozott s azt befejezni is engedte, sommás visszahelyezési peruton fellépni joga nincs. Curia: Minthogy a kérdéses építkezésnek az I. rendű alperes által történt megkezdésétől kezdve a kereset beadásáig, a törvény által előirt egy év eltelt, felperes keresete I. rendű alperessel szemben ez uton elkésett. A II. rendű alperessel szemben felperest elutasítani kellett azért, mert a tanuk bizonyították, hogy felperes, a II. rendű alperes által a kereseti előadás szerint az I. rendű alperessel közösen birt házban, az építkezés ideje alatt megfordult, azonfelül az alperesek háza a felperes házának közvetlen szomszédságában van s a tanuk vallomásából kitetszőleg az alperesek jelzett közös házában a kérdéses építkezés hónapokig tartott, ezekből a körülményekből pedig okszerűen következik, hogy felperesnek a II. rendű alperes által történt kérdéses építkezésről tudomással kellett bírnia; ha tehát az építkezés ellen nem til4*