Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

468 Telekkönyvi rendtartás. 195. Vázlatrajznak felmutatása nélkül itéletileg ki nem mondható a tulajdonjogilag igényelt ingatlanrésznek elválasztása attól a jószágtesttől, melynek alkotórészét képezi. (Curia 1887 február 9-én 5116/1886. sz.) 196. Lejegyzés csak a tulajdonostársak beleegyezésével eszközölhető. (Budapesti tábla 60133/1887., 10717/1888. és 31293/1888. számok alatt és azonos : Curia 3309/1873. sz. alatt. Lásd a 148. §. III. része alatt közlött határozatok közt.) 197. Lejegyzés esetében a jelzálogos hitelezők beleegyezésének ki nem mutatása, a telekkönyvi rendtartás 56. §. d) pontja értelmében, nem a bejegyzési kérelem közvetlen elutasítását, hanem a hitelezőknek az ebben a §-ban jelzett irányban való előleges meghallgatását indokolhatja. (Buda­pesti tábla 4493/1887. sz.) 198. Valamely telekkönyvi jószágtest egyes részének lejegyzése ese­tén, a jelzálogos hitelezőknek a telekkönyvi rendelet 56. §. d) pontja értel­mében történt meghallgatása után, a biróság csakis arra nézve határozhat, ha vájjon a lejegyzésből, a terhek átvitele mellett is, nem származik-e sérelem a bekebelezett hitelezőkre. Tehermentes lejegyzés azonban a jel­zálogos hitelezőknek beleegyezése nélkül a biróság által nem rendelhető eh (Curia 1873 május 14. 4027. sz.) 199. Habár az ingatlanok felosztása iránt beadott kérvény nem is tekinthető alakszerűén helyesnek, a mennyiben az a vagyonközösség meg­szüntetése és a birtok iránti vitás kérdéseknek birói elintézésére nem illetékes telekkönyvi hatóságnál adatott be: mégis, ha a telekkönyvi hatóság részéről kiküldött közeg előtt a felek között egyezség jött létre, az eljárás nem semmisítendő meg s a felsőbíróság nincs hivatva a felek között tettleg is foganatba vett ilyen egyezség érvénye fölött egyoldalulag határozni. (Curia 1883 november 15. 2079. sz.) 200. A jelzálogos hitelező felfolyamodása következtében a felső­bíróság nincs jogositva annak vizsgálatába bocsátkozni, hogy a tulajdonjog bekebelezése helyesen történt-e, hanem felülvizsgálata csakis arra a kér­désre terjedhet, hogy a lejegyzés által okoztatott-e felfolyamodó jelzálogos hitelezőnek sérelem? (Curia 5790/1874. sz.) 201. Ha a tulajdonjog valamely ingatlannak bizonyos meghatározott részére kéretik megitéltetni s igy a tulajdonjog bekebelezése csak lejegyzés utján foganatosítható, a mennyiben az ingatlan terhelve van, s a tulaj­donostárs sem vonatott perbe, ebben az esetben a telekkönyvileg érdekel­tek perbe idézendők, mert azok meghallgatása nélkül a lejegyzés el nem rendelhető és az érdekeltek meghallgatása póttárgyalás utján eszközlendő. (Curia 1879 május 12. 3947. sz.) 202. Ha alperes, mint valamely ingatlan eszményi részének tulaj­donosa ellenében kéretik a tulajdonjog megitélése és ha felperes nem kéri együttesen az elkülönítést, illetve lejegyzést is: a tulajdonjog megitélése

Next

/
Oldalképek
Tartalom