Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

57. §. 469 iránti ilyen keresetnek útjában nem állhat az a körülmény, hogy az ingatlan többi eszményi részének tulajdonosa perbe nem vonatott. (Curia 1883 február 8. 6843. sz.) 203. Határozat. Az 59. polgári számú döntvény szövege hatályon 57. §. kivül helyeztetik, és az annak alapjául szolgáló kérdésre a kir. Curia a következően szövegezett határozatot állapítja meg: Oly esetben, midőn valamely ingatlan tulajdonjogának akár hagyatéki bírósági átadó végzés, akár szerződés alapján történt átruházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével egyidejűleg harmadik személynek vagy magának az átruházónak az átruházott ingatlanra vonatkozó és a telekkönyvben kitüntetett igénye biztosítására jegyeztetett lel az elidegenítési, vagy terhelési tilalom, illetőleg a mennyiben ez ily feljegyzés nélkül is már magában a bejegyzés tárgyának jogi természetében bennfoglaltatik, az ingatlan állagára a zálogjog bejegyzése sem végrehajtás utján, sem ezenkívül és pedig a tilalom kitörlésének, illetőleg megszűntének időpontjából kezdődő joghatálylyal sem rendelhető el. A haszonélvezetre azonban a zálogjog bejegyzésének mind végrehajtás utján, mind ezenkívül, helye van. (Curia 74. p. sz. döntvénye. Lásd ind. az I. kötetben.) 204. Határozat. A közös tulajdont képező telekkönyvi jószágtestből egyik tulajdonostársat illető jutalékra szerzett zálogjog ki nem terjed egy másik tulajdonostárs jutalékára is csupán az által, hogy ez utóbbit a terhelt jutalék tulajdonosa a zálogjog bejegyzése után tulajdonul megszerzi, akár volt a megszerzett jutalék záloggal terhelve, akár nem. (Curia 48. p. sz. döntvénye. Lásd ind. I. kötetben.) 205. Határozat. Oly adásvételi szerződés alapján, melyben az eladott ingatlanra zálogjogilag bejegyzett adósság iránt a szerződő felek nem intézkedtek, azon esetben, ha bíróilag megállapítható az, hogy az eladó az eladott ingatlant tehermentesen köteles a vevőnek átadni és a vevő kimutatja, hogy a vételár megfizetése által ismételt fizetés veszélyének van kitéve, az eladó a vételárnak vagy a vételár hátralékának feltétlen fizetését saját kezeihez mindaddig nem követelheti, mig a bejegyzett zálogjog törlését nem eszközli. Bizonyos körülmények között azonban, nevezetesen akkor, midőn a vevő a zálogjoggal terhelt ingatlant már birtokolja, követelheti az eladó a vételárnak birói kézhez való letételét, és a biró a fennforgó viszonyok tekintetbevételével kötelezheti a vevőt, hogy a vételárt, mindamellett, hogy a zálogjog fennáll, birói kézhez fizesse le. (Curia 39. p. sz. döntvénye. Lásd ind. I. kötetben.) 206. Hivatalból figyelembe veendő semmiséget képez, ha az Ítéletben figyelmen kivül hagyatik a telekkönyvi rendelet 57. §-nak az a rendelkezése, hogy a zálogjog nem jegyezhető be a telekkönyvi jószágtest egyes részeire (birtokrészletre), hanem csak az egész telekkönyvi jószágtestre. (Curia, mint semmitőszék 1879 szeptember 9. 18614. sz.)