Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

55. §. 465 könyvi rendelet 55. §-ának b) pontja értelmében pedig a közös tulajdonosok járandóságai csak az egészhezi arányban kifejezett részekként jegyezhetők be s igy a közös birtokon emelt egyes épületeknek egyes tulajdonostárs tulajdonául való kitüntetése nyilván a telekkönyvi rendelet fentebbi rendeletébe ütközik, de különben is kérvényezők közös tulajdoni járandósága már a lefolyt igényperekben felerészben meg lőn állapitva : a pesti kir. Ítélőtábla végzése ezen és az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. (5607/1875. sz.) 183. A tulajdonjog valamely telekkönyvi jószágtestre csak testileg osztatlanul jegyeztethetvén be, ha a telki állománynak nem az egészhez viszonyított arányban kifejezett része, hanem egyes részleteknek fele adatott el, a telekkönyvi rendtartás 55. §-ának b) és c) pontjai értelmében lejegyzés nélkül előjegyzés sem foganatosítható. (Curia 3498/1870. sz.) 184. Oly szerződés alapján, mely szerint az ingatlannak helyzet (fekvés) szerint meghatározott része adatik el, az ingatlannak eszményi hányadára sem a tulajdonjog, sem a zálogjog bejegyzése el nem rendelhető. Kir. járásbíróság; A kérelem elutasittatik, mert az emiitett szerződés szerint a vétel tárgyát az ingatlannak nem kihasittatlan eszményi i/3 része, hanem a Bálvány-utczától nyugotra eső, tehát a természetben kihasitott !/3 része képezte, s vázrajz a kérvényhez nem csatoltatván, a természetben kihasitás a tényleges állapothoz hiven a telekjegyzőkönyvben keresztül nem vihető; kihasittatlan eszményi hányadrészre pedig az emiitett szerződés alapján azért nem volt elrendelhető a tulaj donjogbekebelezés, mert ez a kihasitott 1/s részre vonatkozó tulajdonjog-bekebelezéshez nem a több és kevesebb viszonyában áll, hanem attól lényegesen eltérő intézkedést tartalmazna. Budapesti tábla; Az elsőbiróság végzését helybenhagyja, mert a kérvényhez csatolt adásvevési szerződés szerint A. I.-né a czeglédi 4318. hrsz. birtokrészletnek a szerződésben meghatározott helyzet szerinti x/3 részét adván el, annak emez eladott részére a telekkönyv 55. §-ának c) pontja szerint csak szabályszerű vázlatrajz mellett való lejegyzése utján lehet akár tulajdon-, akár zálogjogot szerezni. (1897 január 24. 8254/1896.) 185. Az az elv, hogy a telekjegyzőkönyvben határozatlan arányban felvett birtokrészek egyenlőknek tekintendők mindaddig, mig az ellenkező be nem bizonyittatik, a helyszinelési felvétel folytán bejegyzett birtokosokra is alkalmazandó. (Curia, mint legfőbb ítélőszék 1874. évi 11381. sz.) 186. Ha határozatlan arányban bekebelezett több tulajdonos közül az egyiknek jutalékára kéretik a tulajdonjog megítéltetni, a nélkül, hogy a többi tulajdonostárs megidéztetnék, e miatt nem utasítható el a kereset, hanem a tulajdonostársak be nem idézésének következménye . csakis az lehet, hogy felperes részére a tulajdonjog határozatlan, vagyis oly arányban Ítéltetik meg, mint az jogelődjét illette. (Curia 8684/1875. sz.) Grecsák: Magyar Döntvénytár. VIII. 30