Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

466 Telekkönyvi rendtartás. 187. Határozatlan arányban kitüntetett telekkönyvi tulajdonra vonatkozólag a tulajdonosok között az arány megállapittása iránt való eljárás csak az 1881: LX. t.-ez. 143. §-ában és az 1892: XXIX. törvény­czikkben meghatározott esetekben tartozik a telekkönyvi hatóság hatás­körébe. Segesvári járásbíróság: A határozatlan arányban a szülők javára bejegyzett tulajdonjog tekintetében a gyermekek kérelmére kimondja a biróság, hogy a szász statútum értelmében a tulajdonjog az apát két­harmad-, s az anyát egyharmadrészben illeti. (5680/1902. sz.) Marosvásárhelyi tábla: A kir. tábla a kir. járásbiróság Ítéletét, az azt megelőző eljárással együtt megsemmisiti. Indokok: A telekkönyvileg határozatlan arányban kitüntetett telekkönyvi tulajdonra vonatkozólag a tulajdonosok között az arány megállapitása iránt való eljárást a telek­könyvi hatóság hatáskörébe az 1881 : LX. t.-cz. 143. §-a és az 1892 : XXIX. törvényczikk utalja. A jelen esetben az 1881 : LX. t.-cz. vonatkozó ren­delkezése szóban nem forog. De nem találja a kir. tábla alkalmazhatónak az 1892 : XXIX. t.-cz. rendelkezését sem. Mert kérelmező a helyszinelési felvétel alapján telekkönyvileg kitüntetett aránynak helyesbitését nem a tényleges birtoklás alapján s ennek megfelelően kivánja keresztülvinni, hanem az alapon, hogy a telekkönyvi felvétel a régi királyföldön érvényben volt szászjog rendelkezéseinek figyelmen kivül hagyásával történt. Ily irányú kérelem pedig az 1892 : XXIX. t.-cz. és a 24366/1893. I. M. sz. alatt kelt rendeletben szabályozott eljárásnak folyamatba tételére alapul nem szolgálhat. Mert az 1892 : XXIX. t.-cz. egyes intézkedései mind a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése és helyesbitéséről rendel­keznek. Ennek a törvényczikknek, valamint az ezzel kapcsolatos törvény­szakaszoknak és a 24366/1893. sz. rendeletnek az eljárást szabályozó (idézett rendelet 121. és következő §-ai) intézkedései különösen a tény­leges birtoklás kiderítését előirván, kétségtelen, hogy az arány megálla­pításánál a tényleges birtoklás igazolása elengedhetlen kellék. De külön­ben is a telekkönyvi rendtartás 25. §-ának a) pontja értelmében kér­vényi uton az ellentétes vitapontok döntés tárgyává nem tehetők. Mint­hogy a folyamodó kérvényével ingatlanra vonatkozó dologi jog érvénye­sítését czélozza, minthogy ily jogok érvényesítése az 1881: LIX. t.-cz. 6. §-ának és az 1893 : XVIII. t.-cz. 1. §-ának 2. pontja szerint a telek­könyvi hatóság hatáskörébe nem tartoznak : az elsőbiróság ítéletére az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §-a o) pontjának rendelkezését kellett alkal­mazni. (3486/1902. sz.) Curia : A másodbiróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik. (1100/1903. sz.) 188. A határozatlan arányban bejegyzett tulajdon jutaléka és fel­osztása felett csak minden telekkönyvileg érdeklett fél meghallgatása után lehetvén határozni, azoknak perbe idézése feltétlenül megkívántatik. A telekkönyvi tulajdonos örököse ellen annak telekkönyvi jogára vonatkozólag intézett keresetben a perbe idézett félnek kizárólagos örökösi minősége abban az esetben is bebizonyítandó, ha a minőség a perbe idézett alperes által kétségbe nem vonatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom