Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

462 Telekkönyvi rendtartás. is fennforognak, a mikor a szolgalom jogszerzésének cziméül és módjául az elbirtoklás szolgál. (Curia 1873 szeptember 11. 7128. sz.) 174. Nyilvánkönyvi állásba vetett bizalmukra csak oly személyek hivatkozhatnak, kiknek az ellenkezőről meggyőződni alkalmuk nem volt, illetve az ingatlanok gondos megtekintése után sem lehetett, üti szolgalom elbirtoklása. A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróságnak (felpereseket az uti szolgalom abbahagyása iránti keresetével elutasító) Ítélete hagyatik helyben. Indokol : A per adatai és különösen T. S., M. A., Sz. P. és K. I. tanuk vallomásaival bizonyítva van, miként alperesek a kérdéses utoni közlekedést 40 évet meghaladó idő óta gyakorolják, és hogy ezen útra a helyi viszonyok között szükség is van. Ezen tényállással szemben nem vehető figyelembe felpereseknek korlátlan tulajdonosi minőségükből merített érvelése azért, mert ők mint Gr. I. örökösei az elődjük által türt szolgalmat örökösi minőségükben annálfogva tartoznak tűrni, mivel örökhagyó jogelődükkel jogilag ugyanazon szempont alá esnek. De, ha pusztán a telekkönyvi bejegyzés vétetik is alapul és felperesek adásvétel utján tulajdont szerzett telekkönyvi harmadik személyeknek tekintetnének is, még akkor sem volna keresetüknek hely adható, mert 1877. évben, midőn felperesek tulajdonjoga bekebeleztetett, alperesek az útszolgalomnak már gyakorlatában voltak, az osztrák polgári törvénykönyvnek 1500. §-a értelmében pedig a nyilvánkönyvi állásba vetett bizalmukra csak oly személyek hivatkozhatnak, a kiknek az ellenkezőről meggyőződni alkalmuk nem volt, illetve az ingatlannak gondos megtekintése után sem lehetett, ezen szempont alá eső személyeknek pedig felperesek, mint G. I. gyermeke és vője már a családi kapcsolatnál fogva sem tekinthetők, másrészt pedig az ut szolgalmának gyakorlata olyannyira szembeötlő, hogy annak észre nem vételével teljesen idegen vevő sem védekezhet. (Curia 1888 január 1. 4612/1887. sz.) 175. A tulajdonjog feltétlen hatályából kifolyólag a tulajdonosnak házán bárhol s igy a szomszédja udvarára is van joga ablakot nyitni a nélkül, hogy erre szolgalmi joggal kellene birnia; viszont azonban a szomszéd tulajdonos is jogosítva van a nyitott ablak tekintetbe vétele nélkül emelni falat saját telkén ott, hol neki tetszik. A tulajdonjog korlátolására nézve szerzett jog, ha a telekkönyvben nincs is feljegyezve, a magát közvetlen kötelezett fél vagy annak örökösei ellen, a jogosított által érvényesíthető. Mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatása mellett alpereseket kötelezte a n.-i 415. számú házukból a 414. számú ház udvarára a pitvar végében nyiló elsőemeleti ablakot befalaztatni. Indokok: Alperesek szabad tulajdonukból kifolyólag ugyan, házuk falán ablakot szabadon nyithatnak, ugy szintén felperes is tulajdonán ezen ablak tekintetbe vétele nélkül falat szabadon emelhet, ez a szabad rendelkezés azonban korlátoltatik, ha a szomszéd ház tulajdonosa tilalmi, vagyis szolgalmi jogot szerzett. Jelen esetben alperesek jogelődje : A. Zsófia grófné, a 415. számú ház tulajdonosa, az A) alatti téritvényben világosan kötelezte magát, hogy a kereseti ablakot a 414. számú ház tulajdonosának kívánatára bármikor befalaztatja ; ez által a 414. számú ház tulajdonosa azon tilalmi jogot