Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

54., 55. §. szerezte, melynél fogva a 415. számú ház tulajdonosa az ablak nyitását abbanhagyni köteleztetik, habár ezen jog telekkönyvileg ki nem tüntettetett, felperes azt mégis a közvetlen kötelezett fél, ugy annak örökösei ellen szabadon érvényesitheti; és miután alperesek a D) alatti telekkönyvi kivonat Bl. alatti bejegyzése szerint az A) alatti okmány kiállítója után beszavatolási okirat alapján kebeleztettek be tulajdonosokul, és ez által örökösi minőségük bebizonyíttatott, ezen tilalmi jog ellenük is érvényesíthető. Mindezeknél fogva a felperesi keresetet meg kellett ítélni. (Curia 1875 október 13. 6804. sz. Részben azonos : 12740/1880. sz.) 176. Határozat. A közös tulajdont képező telekkönyvi jószágtestbőí 55. egyik tulajdonostársat illető jutalékra szerzett zálogjog ki nem terjed egy másik tulajdonostárs jutalékára is csupán az által, hogy ez utóbbit a terhelt jutalék tulajdonosa a zálogjog bejegyzése után tulajdonul megszerzi, akár volt a megszerzett jutalék záloggal terhelve, akár nem. (Curia 48. p. sz. döntvénye. Lásd ind. I. kötetben.) 177. Midőn a határozatlan arányban bekebelezett tulajdonosok egyike birtokilletőségét átruházza, az uj szerző tulajdonjoga is határozatlan arányban kebelezendő be. Elsöbiróság : Végzés : Az s. t. 23. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlannak M. Erzsébetet illető x/3 részére a tulajdonjog B. Ábel javára bekebeleztetni rendeltetik. — Pesti tábla: Végzés: Az elsőbíróság végzése oly módosítással hagyatik helyben, hogy miután a tulajdonostársak birtokaránya a telekjegyzőkönyvben kitüntetve nincs, a tulajdonjog B. Ábel javára a M. Erzsébet birtokrészére az arány meghatározása nélkül kebelezendő be. — Curia: Végzés : A kir. Ítélőtábla végzése helybenhagyatik ; mert az eladó M. Erzsébet, mint a kérvényező jogelődje, csak határozatlan aránybani tulajdonos és illetőleg mint n. M. Mihály örököse lévén kitüntetve, a most nevezett örökhagyó hagyatéka iránt folyamatban levő ügy elintézése, illetőleg az annak folytán eszközlendő telekkönyvi kiigazítás előtt a nevezett örökös birtokaránya meghatározható nem volt. (5976/1872. sz. márcz. 10.) 178. Ha a tulajdonjog határozatlan arányban van bejegyezve, ilyen mérvben hárul át ez a jog a vevőre is, s ilyen esetben a hitelező zálogjoga is csak arra bir hatálylyal, a mi adósa tulajdonául esetleg megállapíttatik. A határozatlan arányban felvett tulajdonos mindenkor szorgalmazhatja az arány megállapítását, tekintet nélkül az időmúlásra, mely ebbeli kereseti jogára befolyással nincs. A ki tényleges birtokban nem volt és nincs is, sikerrel nem hivatkozhatik arra a jogvélelemre, hogy kétség esetében az arány egyenlőnek tartandó. (Curia 1887 november 30. 4451. sz.) 179. A határozatlan arányban bekebelezett tulajdonos ellen bejegyzett zálogjog hatálytalan, ha a zálogjog törlése iránti perben kiderül, hogy a határozatlan arányban bejegyzett tulajdonost az ingatlanból mi sem illeti. (Budapesti tábla 35548 1884. sz.)