Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

54. §. helyes értelme szerint a törvénykönyv csak személyes szolgalmakat (használat, haszonélvezet, lakás), telki szolgalmakat és személyekhez kötött telki szolgalmakat ismer. Hogy az épületben a mozdony szikrái által okozható kár tűrésének elvállalása nem személyes szolgalom, az osztrák polgári törvénykönyv 478. §-a értelmében, az nyilvánvaló s ezt a felfolyamodó sem vitatja. A többi szolgalmak lényege az, hogy a szolgalomra jogosult telekkönyvi személy (479. §.) magát a szolgáló telket használja. A kártürésnél azonban a felfolyamodó nem használná a szolgáló telket s igy a kérdéses jog telki szolgalomnak nem minősithető ; az tehát mint szolgalmi jog be sem kebelezhető. Ennélfogva, a mennyiben a vasút biztosítani kivánja magát az ingatlan mindenkori birtokosa ellen a mozdony tüz szikrái által az épületben okozott kár tekintetében, ezt csak azon az uton eszközölheti, ha a kár fedezésére a kár összegének megfelelő biztosítékot vesz igénybe s e kikötött biztositéki összeg erejéig zálogjogot kebeleztet be, mert ebbeli követelése kötelmi természetű. (1901 január 9. 3132/1900. sz.) — Curia: A felfolyamodás visszautasittatik, mert a telekkönyvi rendtartás 145. §-a szerint telekkönyvi kérvényi ügyben hozott két egybehangzó végzés ellen további felfolyamodásnak helye nincs. (1901 július 2. 2211. sz.) Azonos : Nagyváradi tábla 1623/1898. sz. lásd a 63. §-nál és azonos a budapesti Ítélőtáblának 6461/1894 ; 1832/1895 ; 1833/1895; 2432/1895; 8853/1895 és ,304/1897. számok alatti határozataival.) 171. A kőszén kiaknázására vonatkozó jogok a polgári biróságoknál vezetett telekjegyzőkönyvekbe szolgalomkép be nem jegyezhetők; mert az ily jogok a fennálló különleges bányaügyi jogszabályok tárgyát képezvén, azok, az azokban, jelesül az ideiglenes törvényes szabályok VII. részének I. fejezetében meghatározott módon szerezhetők és érvényesíthetők ; mert a telekkönyvi rendtartás 45. §-ához képest is a polgári biróságoknál vezetett telekkönyvekbe szolgalomkép csak oly telekkönyvi bejegyzésre alkalmas dologbani jogok jegyezhetők be, melyek az ez irányban érvényben tartott osztrák polgári törvénykönyv határozatai szerint szerezhető és érvényesítendő jogok fogalma alá esnek. (A budapesti egyesítve volt kir. ítélőtábla IV. telekkönyvi szaktanácsának elvi megállapodása ; különben a kőszénkutatási jogosultság bejegyzésére vonatkozóan lásd a 2819/1888. sz. ig. min. rendeletet.) 172. Valamely ingatlannal kapcsolatban gyakorolt jog, az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével, külön kikötés nélkül is átszáll az uj tulajdonosra s a mennyiben telki szolgalomnak elbirtoklás utján való megszerzéséről van szó, a jogelődnek erre vonatkozó használata az uj tulajdonos javára is szolgál, és részére a jog megszerzésének törvényes alapját képezi. (Curia 1903 november 5. G. 305. sz.) 173. A telki szolgalmi jog gyakorlására, ha e jog nincs telekkönyvileg bejegyezve, a hosszabb ideig folytatott gyakorlás jogszerzési ezimül még nem szolgál, a hosszabb gyakorlat alapján a szolgalmi jog csakis akkor szereztetik meg, ha a szolgalom az elbirtoklásra kitűzött határidő alatt folyton gyakoroltatik és az elbirtoklásra a törvényben előirt egyéb kellékek