Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Telekkönyvi rendtartás. 55. A telekkönyvezés előtt keletkezett tulajdoni igények tárgyalandók s érdemileg elbirálandók még akkor is, ha a hirdetményi határidő után érvényesíttetnek és ha harmadik személyek ellen támasztatnak. De nem enyészett el felperes kereseti joga másod- és harmadrendű alperes ellenében a telekkönyvi rendeletnek az elsőbiróság Ítéletében felhozott 3. §-a szempontjából sem, mert az 1856 november 20-án kelt miniszteri rendelet szerint a telekkönyvezés előtt keletkezett tulajdoni igények tárgyalandók s érdemileg birálandók el még akkor is, ha azok a hirdetményi határidő után, és ha harmadik személyek ellen támasztattak is; a fennforgó esetben pedig másod- és harmadrendű alpereseket nem is lehet az elsőrendű alperessel s a felperessel szemben harmadik személyeknek tekinteni stb. (Curia 1876 november 29. 622.10. sz.) 56. Tekintve, hogy a telekkönyvi helyszínelés előtt keletkezett öröklési igények kiigazítási per utján is érvényesíthetők, ebből önként következik, hogy ez igény ellen az öröklési jog ellen fennlevő minden kifogás is felhozható, ennélfogva, ha a telekkönyvi kiigazítási kérelem alapjául szolgáló öröklési igény még az osztrák polgári törvénykönyv hatálya előtt keletkezett, s azt az illető örökös, az ősiségi pátens 9. §-a értelmében, a birtokban levő anyai oldalrokona ellen annak idején nem érvényesítette, ez elenyészett öröklési igény alapján a kért kiigazítás el nem rendelhető. (1879 deczember 10. 10702. sz.) 57. Kiigazítási per folytán itéletileg megállapított telekkönyvi állapot örökösödési perben meg nem támadható, illetve a felvétel helyes vagy hibás volta az utóbbi perben többé bíróilag eldöntendő kérdés tárgyát nem képezheti. A Curia a kir. tábla Ítéletét megváltoztatta Mert a közokirat jellegével biró B) alatti telekkönyv tanúsága szerint a szóban forgó 2/4 kültelki állományt a telekkönyvi helyszínelés alkalmával maga az örökhagyó vétette fel saját és az elsőrendű alperesként perben álló férje közös telekkönyvi tulajdonául, mely telekkönyvi felvétel annál kevésbbé hagyható figyelem nélkül, minthogy az alperesileg 7. sz. alatt beperesitett bírósági ítéletekkel kétségen felül begyőzetett az, hogy felperesek ezen pert megelőzőleg, elsőrendű alperes ellen telekkönyvi kiigazítás végett keresetet indítván, attól jogérvényesenelüttettek, s mert e szerint azon kültelki állománynak fele elsőrendű alperesnek bíróilag elismert tulajdonát képezvén, annak csupán a telekkönyv szerint B. Terézt megillető fele tekinthető a hagyaték tartozékaként. (5693/1874. sz. Lásd az 5693/1893. számú ellentétes határozatot az 52. §-nál.) VII. Kiigazítás esetei. 58. Telekkönyvi kiigazítási per csak az eredeti (helyszinelési) hibás felvétel ellen, és oly viszonyok alapján foglalhat helyet, a melyek a helyszínelés előtt jöttek létre. (Curia 1872 január 15-én 11154/1871. sz.)