Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

VII. Kiigazítás esetei. 3. §. 441 59. A kiigazítási kereset tárgya a helyszínelésnél elkövetett hibák kiigazításánál tovább nem terjedhet. Curia: Tekintve, hogy alperes a kereseti fekvőségekre közösségi jogának a telekkönyvbe felperes beleegyezésével történt beiktatása folytán az osztrák polgári törvénykönyv II. E. 28. fejezetének szabványai alapján tulajdoni jogokat vesz igénybe, s e szerint vitás a jog, melynél fogva a kiigazitás kéretik, vitás jogi kérdések elintézése pedig nem érvényesíthető egyedül telekkönyv kiigazítására inditott keresettel, a mely a helyszínelésnél elkövetett hibák kijavításánál tovább nem terjedhet: a kir. ítélőtáblának felperest keresetével elutasító ítélete helybenhagy a tik ezen, ugy felhozott indokainál fogva. (1882 szeptember 12.5099. sz. — Azonos : 3924/1885. sz.) 60. A telekkönyvi kiigazítási per keretébe az első telekkönyvi felvétel helyes vagy helytelen voltának elbírálása tartozik. (Curia 1196/1903. sz., 1904 márczius 17). 61. A mennyiben a felszólalási határidőt megelőzően az ingatlan jogszerűen megszereztetett: a kiigazitás elrendelendő, habár a kiigazítást kérő fél az ingatlant tényleg nem is bírja. Curia: ítélet: Tekintve, hogy a telekkönyvi rendtartás 3. §-ának félremagyarázhatlan rendeletéhez képest mindazon személyek, kik már a telekjegyzőkönyveknek az illető községekben hitelesítésekor létezett, vagy legalább a hirdetmény hatályossága kezdetének napja előtt szerzett tulajdon-, zálog- vagy haszonbéri jognál fogva a fekvőségek megjelölése s más telekkönyvi tekintetben igazítást, kiegészítést, le- vagy hozzájegyzést igényelhetni vélnek, e részbeni igényeiket a telekkönyvi kiigazításra előszabott uton érvényesíthetik, s hogy e szerint a telekkönyvi kiigazitás nem egyedül a helyszíneléskor fennállott tettleges birtoklás, hanem nyilván a telekkönyvi bejegyzésre alkalmas, azonban a felszólalási határidő kezdetét megelőzőleg szerzett jogok alapján is eszközölhető : a másodbíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben annak . indokainál fogva. (1871 november 6. 7630. sz.) 62. Közös tulajdonjog czimén telekkönyvi kiigazítási kereset indítható az ellen is, ki a telekkönyv szerkesztése alkalmával a kérdéses jószágtestnek tettleges birtokában volt. Az örökségi osztatlan vagyonra nézve a leszármazó törvényes örökösök közös birtokosoknak tekintendők, kik közül egyik a másiknak mellőztével az osztatlan hagyatéki vagyonra nézve magát kizárólagos birtokosul, illetőleg tulajdonosul jogszerűen és jó hiszemmel nem telekkönyveztetheti. (Curia 3292/1871. sz.) 63. A telekkönyvi helyszínelés alkalmával gyakorolt birtoklás puszta ténye alapján nem lehet a telekkönyv kiigazítását követelni a telekkönyvileg bejegyzett tulajdonos ellen, mert a ki a telekkönyvet ekként kiigazítani kívánja, a helyszinelési tulajdonosénál erősebb jogot tartozik bizonyítani, vagy ha alperes tulajdonjogát elismeri, de azt véli, hogy a tulajdonjog az ő birtoklási joga által korlátoltatik, akkor a tulajdonjog korlátolásának,