Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

III. Kereshetőségi jogosultság. 3. §. 433 házat L. Pál ellen lefolyt végrehajtási árverés utján megszerezte és ennélfogva ő ezen házra nézve L. Pál jogutódjának is tekintendő, és mint ilyen annak jogán a telekkönyv kiigazitását is eszközölheti. Érdemben stb. (1875 október 28. 7903. sz.) 23. A vevő fél jogosított a jogelődjét megillető jognak kiigazítási perrel leendő érvényesítésére. (Curia 1894 deczember 29. 2554. sz.) 24. A telekkönyvi felvétel kiigazitását kérheti az is, kinek nem volt birtokában a helyszínelés alkalmával felvett ingatlan. Tekintve, hogy a jelen keresetnek czélja az, hogy állítólag hibás telekkönyvi felvétel igazittassék ki, és tekintve, hogy a telekkönyvi rendtartásban alapja nincs annak a felfogásnak, mintha kiigazitási keresettel nem élhetne az, kinek a helyszinelés alkalmával a felvett ingatlan nem volt birtokában : a másodbiróság Ítélete megváltoztatik és a kir. Ítélőtábla az ügy érdemleges elbírálására utasittatik. (Curia 1885 február 12. 142/84.) 25. A telekkönyv kiigazítása iránti kereset örökösödési jogczimen szerzett tulajdonjog alapján is megindítható. Tekintve, hogy felperes már a keresetlevélben elhalt apja V. G. jogán kérte a kereseti ingatlanokra nézve a telekkönyvi kiigazítást és az által, hogy később a válaszban apjának jogszerzését bővebben kifejtette, a kereseti jogalapot meg nem változtatta, sem az által, hogy a válaszban a saját nevére való átirás helyett az apja, mint örökhagyó nevére kérte a kiigazítást elrendeltetni, a kereseti kérelmet fel nem emelte, ekként tehát a ptrs. 68. §-a alapján a kereset el nem utasítható ; tekintve továbbá, hogy a telekkönyvi rendtartás 3. §. 1. pontja értelmében a telekkönyv kihirdetésének napja előtt szerzett tulajdonjog alapján a kiigazítás kérhető a nélkül, hogy ezen szakasz a szerzési jogczimek között különböztetést tenne és ennélfogva örökösödési jogczimen szerzett tulajdonjog alapján a kiigazitási kereset kizárva nincsen; tekintve végre, stb. a másodbiróságnak (elutasító) ítélete megváltoztattatik és az elsőbiróság ítélete ezen és az abban felhozott indokokból helybenhagyatik. (Curia 1887 deczember 2. 3495. sz.) IV. A telekjegyzőkönyv aláírásának hatálya. 26. A telekjegyzőkönyv aláírásával az aláiró részéről elismertnek veendő nemcsak a birtokrészletek helyes bevezetése, hanem a helyszinelésileg felvett birtokállapot helyessége is. ítélet,: Mindkét bíróság ítéletének megváltoztatásával, felperes keresetével elutasittatik ; mert felperes a •/. alatt beperesitett hit. telekjegyzőkönyv ellenében, az annak eredetijén szemlélhető névaláírását, s illetőleg keze keresztvonásának valótlanságát be nem bizonyította, mihez képest begyőzöttnek veendő az, hogy felperes a kereseti vagyonnak saját s egyszersmind fiának, e perbeni alperesnek, közös tulajdonául lett felvétele alkalmával jelen volt, s hogy e szerint ezen felvétel tudtával és beleegyezésével történt, mi ellen felperes annál kevésbbé szólalhat fel, mert a felGrecsák : Magyar Döntvénytár. VIII. 28