Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

398 Telki terhek. ződést, a mennyiben az abban előforduló Comnmnitas kitétel alatt a politikai község nem érthető. Az a körülmény, hogy alperes a kérdéses papi járandóságot eddig telj esitette, a követelés megállapítására alapul annál kevésbbé szolgálhat, mert felperes nem is állit ja azt, hogy alperes a kötelezettséget kifejezetten elvállalva elégitette ki egy ideig a papi járandóságot. Felperes az alperesnek sem személyes, sem dologi kötelezettségét nem mutatta ki, miért is őt keresetével el kellett utasítani. Curia: Megjegyeztetik, miszerint annak a megállapítására, hogy a canonica visitatióban emlitetb communitas kitétel alatt a politikai község nem.érthető, adat egyáltalán nem merült fel; de a vonatkozó megkülönböztetés egyébként is közömbös, mert az emiitett okiratban a község "terhére kiszolgáltatási kötelezettség nem állapittatik meg. Ezeknek előre bocsátásával a másodbiróság Ítélete egyebekben megfaMő indokainál hagyatott helyben. (1894 szeptember 26. 6158. sz.) 1074. Abból, hogy a párbérszolgáltatás kötelezettsége a telekkönyvben nincs oly módon feljegyezve, hogy az hitkülönbség nélkül, minden későbbi tulajdonost terhelne, nem következik, hogy az a malom birtokában lévő molnárt saját lelkésze irányában mint párbér nem terhelte. Baáni járásbíróság: Az alperes a kereset értelmében el volt marasztalandó, mert a űj alatti okmányban a visitatio canonicában a párbér feljegyezve találtatik, vagyis azon adakozások, melyeknek czélja a kath. lelkész ellátásának biztosítása, a földesúr kegyúri kötelezettsége és a párbérrel össze nem téveszthetők már azért sem, mert a párbérszolgáltatások a plébánia-kötelékhez tartozóknak, jogszokás (laudabilis consvetudo) utján keletkezett személyes kötelezettségén alapul, a kegyúri kötelezettségek a törvényen. A canonica visitatióban előforduló azon kitételnek : »ex deputato, ex mola Presenti dominali accepit omne siliquiis m. P. sec« oly horderőt, mintha az a szolgáltatások jogi természetét fejezné ki, tulajdonitani nem lehet, hanem fel kell tenni, hogy az emiitett és azokhoz hasonló kifejezések, mint »minden ház« minden telek után csakis a párbér kivetésének módját kívánják jelezni. A p—i malmot 1879. évben fele részében alperes vette meg a földesúrtól, felerészben egy másik molnár, a párbérkiszolgáltatási kötelezettség tehát önmagától és anélkül, hogy ahoz külön kikötés szükséges lett volna, az előbbi molnárról az ujabbi két molnárra egyenlő részben ment át, ugy mint átmegy, ha egy telkes gazda a p—i telkét egy másik földesúrnak eladja. Azt maga alperes nagyon jól tudta, mert a per során maga beismeri, hogy az 1879. évtől 1888. évig a felperesnek az évi 3 pozsonyi mérő párbért készségesen kiszolgáltatta, és ha azt hosszú évek, során tehette, nincs törvényes ok reá, hogy a párbér további kiszolgáltatása alul felmentessék. Curia: Az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben indokolásánál fogva annyival inkább, mert abból, hogy midőn alperes a keresetben , érintett malmot megvette, arra, mint szolgalom a róm. kath. plébánosnak kiszolgáltatni szokott rozsjárandóság oly módon, hogy az hitfelekezeti különbség nélkül minden későbbi tulajdonost terhelte volna, feljegyezve nem volt, nem következik, hogy az a malom birtokában levő molnárt saját lelkésze irányában mint párbér nem terhelte, és hogy az ezen oknál fogva meg-