Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

30 A birtok és a birtokvédelem. 57. A ki saját telke védelmére földhányast emel s így a hegyekről lefolyó víztől telkét elrekeszti, jogsérelmet nem követ el. Szentkereszturi járásbiróéág: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Miután jelen esetben, mint a birói szemle igazolja, a per tárgyát szolgalmi jog nem képezi s a tulajdonosnak jogában áll, dolgát szabadon kénye szerint használni: az által, hogy alperes a saját telke védelmére földhányást emelt s igy a hegyekről lefolyó viztől telkét elrekesztette, jogsérelmet el nem követett, szabadságában állván fel­peresnek, saját telkét hasonló eljárással védelmezni; ez okból felperes keresetével elutasitandó. (Curia helybenhagyja. 1887 július 19-én 5199. sz. a.) 58. Nem követ el jogsérelmet, ha valaki falát felé piti, és ez által a szomszéd tetőzetéről a viz lecsepegését megakadályozza, mert a szom­széd eresz- és csepegési joga egy a czélnak megfelelő csatorna alkalma­zásával is épségben marad. Curia: A szakértői véleményből kitűnik, hogy a felpereseknek tetőzetéről lefolyó viz csepegése alperes falának felépitése által aka­dályozva nincsen, lehetséges lévén, azon esetre, ha felperesek házuk újból felépitését az előbbi módon akarnák eszközölni, felperesek eresz­és csepegési jogát alperes ajánlata és a szakértők véleménye szerint egy a czélnak megfelelő csatorna alkalmazásával is teljes épségében fenntartani. Ugyanazért ezen eshetőség bekövetkeztéig nem kötelezhető alperes a saját telkén emelt fal lebontására s felperesek ennélfogva keresetükkel elutasitandók. (1883 augusztus 13-án 4682. sz. a.) 59. Birtokháboritást el nem követ az, a ki a saját telke feletti légürt beépíti. (Curia 1895 márczius 22-én 9312. sz. a.) 60. Ha a csatorna kizáróan az uralgó telek tulajdonosának hasz­nálatára van rendelve s egyedül általa tartandó fenn, a szolgalmi jog természetéből következik, hogy annak, mint a szolgalom kizárólagos gyakorlására rendelt eszköznek a tulajdona, az uralgó telek tulajdonosát illeti a nélkül azonban, hogy az engedett szolgalom határán tul terjedő rendelkezési jogot megállapíthatná. Tehát birtokháboritást követ el az uralgó telek tulajdonosa, ha a szomszédnak megengedi, hogy csator­náját ezzel a csatornával összekösse. 61. Birtokháboritás, ha a részes a többi részes marháit a közös legelőről kihajtja. (Curia 7871/1885 és 1887 július 12-én 1650. sz. a.) 62. A szerződéses igény megsértése nem képez sommás vissza­helyezés tárgyául szolgáló birtokháboritást. Budapesti tábla: Elmozdítandó volt felperes keresetétől egyrészt azért, mert saját kereseti előadása czáfolja meg azt az állítását, hogy őt az alperes megháboritotta a szóban levő élelmezési jog használatá­ban; ugyanis a keresetlevélben a felperes azt mondja, hogy akadályoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom